2012. október 18., csütörtök

Csak a szerelem számít



(Love is All You Need / Den skaldede frisor)
Színes, feliratos, dán-svéd-olasz-francia-német romantikus vígjáték, 116 perc, 2012
Rendező: Susanne Bier
Főszereplők: Pierce Brosnan, Trine Dyrholm, Kim Bodnia, Paparika Steen, Sebastian Jessen, Christiane Schaumburg-Müller, Micky Skeel Hansen

Philip gazdag amerikai vállalkozó, aki Dániában vezeti zöldség-gyümölcs üzletét. Fia esküvőjére indul Olaszországba. Ida dán fodrász, aki épp kigyógyulni látszik rákos megbetegedéséből, viszont elveszti férjét, aki lelép egy fiatal könyvelővel. Ida lánya esküvőjére indul Olaszországba. A komor üzletember és életigenlő nő találkozása végzetes és kiszámíthatatlan. Persze ez még semmi, hiszen a fiatalok sem egyszerűek, sőt az összegyűlt násznép is telis teli van rejtett konfliktusokkal. A közelgő esküvő pedig előhozza az eddig ki nem mondott ellentéteket…

Susanne Bier igazi romantikus komédiát rendezett. A hideg dánok veretes kalandjai épp illenek a házigazda olaszok temperamentumához. Sokat nevetünk a remek poénokon, ugyanakkor a lappangó ellentétekben magunkra ismerünk, hiszen mindezt akár mi is megélhetnénk. Ki nem mondott fájdalmak, el nem hullajtott könnyek, megfelelni vágyás és a visszafojtott indulatok törnek elő lassan egymás után, és az eredmény egy hatalmas káosz, a dolgok azonban végül mégis elrendeződnek.

Csodaszép a film. Az operatőr elképesztő munkát végez, ahogy bemutatja az olasz táj szépségeit, és ezek a mindent átölelő csodás természeti képek remekül foglalják keretbe a történetet. Szintén remek a zene. A táj szépsége, a kis olasz városka és a tenger pedig gyönyörű díszletül szolgál a történethez.

A színészekről el kell mondani, hogy mindenki nagyon jó. Pierce Brosnan előveheti igazi sármos-komikus énjét, remekül egyensúlyoz a munkamániás idióta és a szívtipró hősszerelmes kettősségében. A számomra eddig nem ismert Trine Dyrholm játéka egyenesen lenyűgöző. Betegsége, kiszolgáltatottsága és megalázottsága ellenére mindig mosolyog. Hatalmas gyönyörű szemeivel minden jelenetben úgy tekint a világra, ahogy csak gyermekek tudnak, mikor először pillantják meg a világ csodáit. Játéka visszafogott, mégis annyira felsőbbrendű, hogy senki nem érhet fel hozzá. Zseniális alakítás, igazán díjat érdemelne! A többiek pedig rendre remekelnek: az apa igazi seggfej, az új nő roppant egyszerű, a fiatalok vívódnak, a nagynéni pedig tényleg elviselhetetlen.

Több ez a  film egyszerű romantikus mesénél. Hatalmas leckét ad toleranciából, őszinteségből, a világot működtető erők megértéséből. Vajon meddig szólhat az élet a másokért való önfeláldozásról és mi az a pont, amikor már tényleg csak mi számítunk…

Szívet melengető mese szeretetről, szerelemről és más hatalmas érzésekről. Mindenkinek látni kéne, aki kapcsolatban él, vagy aki abban szeretne élni… Mosolyogtató szívgyógyszer!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

2012. október 15., hétfő

Elrabolva 2



(Taken 2)
Színes, feliratos, francia akcióthriller, 91 perc, 2012
Rendező: Olivier Megaton
Főszereplők: Liam Neeson, Maggie Grace, Famke Janssen, Rade Serbedzija, Leland Orser, Luke Grimes

Az első részben Brian Mills egykori titkos ügynök megmentette lányát az albán maffiától. Csakhogy az akkor lemészárolt maffiózók rokonai bosszút esküsznek és Brian nyomába szegődnek. Az ügynök éppen Isztambulban végez egy munkával, amikor neje és lánya meglepik. A családi idillt azonban megzavarják az albánok, akik elrabolják a szülőket, üldözik a lányt. Brian Mills azonban teszi, amihez a legjobban ért…

Olivier Megaton érdeme, hogy remekül viszi tovább az egykori történetet. Negatívum azonban, hogy ebben a filmben már nincs meg az a nagy dobás, amitől az első rész olyan fenomenálisan jól sikerült. Itt már nem érezzük a libabőrt attól, hogy mindez akár igaz is lehetne. Ahhoz sajnos túl sok a logikai buktató a sztoriban. (Főleg a jogosítványt meg sem szerzett lány autós üldözése, ahol nem elég az autót leküzdeni, de még lövöldöznek is rájuk…) Sajnos többször is szemet kell hunynunk az ilyen túlkapások miatt… Ennek ellenére a film jó, a sztori működik.

Nagyon jó a fényképezés és remek a zene. A trükkök zseniálisak. Az egész sztori pörög, a dögös tempó alatt észre sem vesszük, milyen gyorsan múlik az idő…

Liam Neeson zseniális, mint mindig. Ez a szerep meglepően jól áll neki, és jól is hozza a figurát. Famke Janssen nemcsak szép, de igazán tehetséges, ezt most is bizonyítja. A gyenge pont Maggie Grace. Az előző részben csak egy kis tini volt, akit hamar elraboltak, erre még alkalmas volt. Most azonban főszereplővé lép elő, és ez már meghaladja az erejét. Még sokat kell tanulnia. Persze értem, hogy nem lehetett lecserélni, de tény, hogy nem alkalmas a szerepre. Viszont Rade Serbedzija ismét remekül hozza a gonosz figuráját. Nagy színész, hiába..

Luc Besson íróként és producerként jegyzi a történetet, és a mű méltó is mesteréhez. A nagy dobás ugyan valóban elmarad, de egy remek tempójú, igazán izgalmas akciófilmet láthatunk, amit kár lenne kihagyni! Az sztori vége ugyan kicsit iskolásan tanító, de ezt elnézzük az alkotóknak. Kíváncsi vagyok, vajon lehet-e még ezt folytatni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Vadállatok



(Savages)
Színes, fekete-fehér, feliratos, amerikai-angol thriller, 131 perc, 2012
Rendező: Oliver Stone
Főszereplők: Taylor Kitsch, Aaron Johnson, Salma Hayek, Benicio Del Toro, John Travolta, Blake Lively, Emile Hirsch, Demián Bichir

Chon és Ben bohém kábítószer termesztők, akik erőszak nélkül építgetik üzletüket. A pénzből aztán afrikai gyermekeket segítenek… Boldog hármasban élnek O-val, a gyönyörű lánnyal. Kissé furcsa a kapcsolat, de ez mindhármuknak megfelel. Egy napon aztán megjelenik a mexikói maffia legvéresebb kartellje és vissza nem utasítható ajánlatot tesznek az együttműködésre. Ezúttal még a korrupt főzsaru is azt javasolja, hogy működjenek együtt. A fiúk azonban menekülni akarnak, így a mexikóiak elrabolják O-t. Innentől elszabadul a pokol, és kiderül, hogy még a jólelkű buddhista is egy véres gyilkost rejt magában. Folyamatos árulások és durva erőszak kíséri a történet folytatását. Mindenki próbálkozik és mindenki menekül. A fiúk pedig könyörtelenül vissza akarják szerezni szerelmüket…

Oliver Stone egykori zseniális filmjei után megdöbbentően színvonaltalan ez az alkotás. Nyilván a rendező nevének köszönhető, hogy ennyi nagy sztár vállalt szerepet a filmben – nem csalódnék, ha ezt többen megbánták volna azóta…

Jó a fényképezés, dögös a zene, de minden nem tudja feledtetni, hogy elképesztően brutális és erőszakos az egész film. Nem kemény, hanem egyszerűen durva. A brutalitás sokszor öncélú, nem ad hozzá sokat a film értékéhez.

Kitsch és Johnson jók. Lively valóban szexis. Salma Hayek alakítása azonban teljesen hiteltelen. A véres maffiózót láthatóan nem sikerül összeegyeztetni az aggódó anyával. Ez nagyon gáz, de nem ő tehet róla. Travolta egy fokkal jobb, de szerintem maga sem büszke erre a filmre. Aki igazából nagyot alakít, az Benicio Del Toro – minden erőszak forrása és ura. Ő remekül alakítja a szadista gyilkost.

Összességében nem tudom ajánlani ezt a mozit. Kár, hogy egy Oliver Stone idáig képes levinni a lécet…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 5 pont - Közepes