2011. október 9., vasárnap

Budavári Pálinka-, és Kolbász Fesztivál


Közreműködő: Sokan
Helyszín: Budai Vár
Dátum: 2011.10.09.

A Budai Várban ezúttal másodszer rendezték meg a pálinka ivás ünnepét. Négy napig lehetett hódolni a nemes italoknak. Ez jól hangzik… A valóság már nem ilyen fényes.

Szombat este indultunk a Várba. A rettenetes hidegről nyilván nem a szervezők tehettek – minden másról igen. A parkolás nyilván nem megoldott, de ez senkit nem érdekel, minek jössz autóval, ez a te bajod.

Gyalogtúra a Várba. Sorban állás a pénztár előtt. 2.000,- Ft. Ezért fogyaszthatunk? Nem. Ezért beléphetünk. Na jó, adtak egy üveg pálinkás poharat, amibe aztán a pálinkát töltötték mindenhol. Utána hazavihettük. Merészebb kínai piacos kereskedő még 100 Forintot is elkérhet érte. A többiért mit kaptunk? Gyönyörködhettünk a kilátásban. Pofátlanság 1.

A kommunikáció gyatra volt (Ellentétben a Sziget fesztivállal…), mégis sikerült megfejtenünk, hogy nem lehet kp-val fizetni. A szponzoráló OTP bank paypass kártyáját kellett megvenni és erre tölteni a pénzt. Pofátlanság 2.

A helyszín nyilván gyönyörű, ez nem kérdés. Körben álltak a házikók, ahol felvonultak a hazai pálinkagyártók. Volt, aki több házikóval is képviselte magát. Kupica, 2 vagy 4 c-s adag volt kérhető mindenhol, az árak 400-tól nagyjából 1800-ig terjedtek. Voltak hagyományos pálinkák, különleges gyümölcsök és egészen ritka italok is. Ki-ki ízlése szerint válogathatott. Nekem személy szerint a legjobban a Békési féle ágyas-meggy ízlett, a különlegességek közül említést érdemel szintén a Békésiéknél felkínált gesztenye pálinka, valamint a Márton és lányainál kóstolt szamóca.

A fesztivál vendége a vodka volt, azt azonban nem szeretem, így nem látogattuk meg.

Aránytalanul gyenge volt viszont a fesztivál másik névadója, a kolbászok választéka. Voltak hagyományos hurka sütödék, őket azonban ismerjük, így most nem próbáltuk ki. Voltak viszont – nagyon kis számban - hagyományos kolbászokat és hasonló termékeket kínáló standok. Az egyik ilyen helyen kóstoltuk meg a kolbászt. (A sokféle nemes pálinka bizony megkövetelte, hogy együnk is valamit.) A Lukullusz standon két kolbászos tálat kértem. Apró papír tálcán egy kisebb marék kolbász karika, néhány darabka szalonna, friss hagyma és kenyér – mindez csupán 4100,- Ft-ért. Anti barátom búsan bólogat: Na ja, kolbászt eszünk bélszín áráért… Pofátlanság X.

Végül még egy-két kóstoló következett. A koncertek közben véget értek, így ezek nem marasztaltak, viszont győzött a hideg. Így aztán kifelé indultunk, azonban itt jött az X+egyedik pofátlanság: bár a paypass kártyára több helyen lehet feltölteni pénzt, a visszaadás csupán egyetlen bódéban működik (Ellentétben a Sziget fesztivállal…) – a kapuban. Persze, hogy sor állt, persze, hogy csak egy gép üzemelt, persze, hogy egy idióta kezelte… A sorban állók hol Csányit szidalmazták, hol az OTP-t átkozták, az biztos, hogy ezúttal a szponzorálás inkább ellenségeket gyűjtött, mint szimpatizánsokat.

Összességében elmondhatjuk, hogy a pálinka egy remek ital. Eddig is szerettem, ezután is így lesz. Az is tény, hogy több remek készítő van az országban. – A rendezvény azonban szégyenletesen rosszul volt szervezve, iszonyúan drága volt, ámde színvonaltalan. Egy jó kis kocsmában ennyi pénzért kétszer ennyit kóstolhattunk volna…

Ráadás: lefelé ballagva szembesültünk a ténnyel, hogy a vár területén éppen lomtalanítás van. Ahogy az nálunk lenni szokott… Mikor is lenne alkalmasabb erre az idő, mint akkor, amikor a Várban rendezvény van… Lássa csak a sok idelátogató külföldi a kis magyar valóságot…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 2 pont - Gyatra

Vasököl


(Real Steal)
Színes, magyarul beszélő, amerikai-indiai sci-fi akciófilm, 127 perc, 2011
Rendező: Shawn Levy
Főszereplők: Hugh Jackman, Dakota Goyo, Evageline Lilly, Kevin Durand, Phil LaMarr, Olga Fonda, Anthony Mackie, Hope Davis, James Rebhorn, John Gatins

Charlie Kenton egy igazi seggfej. Egykor sikeres bokszoló, ma egy önimádó idióta, aki becsapja az üzletfeleit, cserbenhagyja a barátait, csupán a saját kis világában próbál élni. Világa a boksz, melyet már nem emberek vívnak, hanem robotok, mert így megkapja a közönség, amire vágyik: a teljes és könyörtelen erőszakot. Ekkor éri a hír: egykori barátnője meghalt, 11 éves kisfia rá maradt. A gyermeket gondolkodás nélkül átpasszolja a halott lány nővérének, azonban az élet úgy hozza, hogy néhány hétig neki kell gondot viselnie rá. Így aztán együtt indulnak el a robot boksz világába, hogy pénzt keressenek…

Na jó, nem nagy a sztori. Igazából roppant klisészerű, tulajdonképpen a Stallone féle Túl a csúcson újra fogalmazása történik. Nincsenek újdonságok, nincsenek meglepetések, Shawn Levy rendező nem akarta megújítani a sztorit. Az egyetlen dolog, amit hozzáadott, az a fantasztikus látvány. A közeljövő bunyósainak megjelenítése roppant életszerű, és a pankráción felcseperedett amerikai közönség számára ez épp elég. Mondjuk nekünk egy kicsit több kéne… Jó a fényképezés, kellően dögös a zene, és ahogy számtalan sportfilm esetében, itt sem tudjuk kivonni magunkat a mérkőzés hatása alól, szinte kedvem lett volna a végén tombolni a mérkőzésen…

Ami a filmet nézhetővé teszi a látvány mellett, az a jó szereplőválasztás. Hugh Jackman talán életében először játszik negatív figurát, azonban ezt remekül teszi. Dakota Goyo a kisfiú igazán tündéri, nagyon helyes, a tini lányok számára csak miatta érdemes moziba menni. Evangeline Lilly szépsége és bája pedig valóban minden változást megér. A többiek pedig remekül teremtenek jó helyzeteket a főszereplők számára.

Ennél több jót nem is nagyon lehet elmondani. Középszerű film, a régi csont újra rágása, azonban a látvány és a hangulat remek, így nagy adag kukoricával kellemes szórakozás…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó