2009. november 1., vasárnap

Julie & Julia - Két nő, egy recept


(Julie & Julia)

Színes feliratos amerikai filmdráma, 123 perc, 2009
Rendező: Nora Ephron
Főszereplők: Meryl Streep, Amy Adams, Stanley Tucci, Chris Messina


Két igaz történet, két zseniális nő, két csodás férj, négy remek színész, báj és humor, kedvesség és tanulság - mindez egy filmben. Végre olyan mozit láthatunk, ami egyszerre szórakoztat és tanít, könnyet csal a szemünkbe és mosolyt az arcunkra. Végre ismét csodát láthatunk a vásznon!

Az egyik történet a negyvenes éveiben Párizsba kerülő diplomata feleség igaz krónikája. Julia Child imád enni, unatkozik, így aztán beiratkozik egy francia főzőiskolába. Szeretné megosztani élményeit az amerikai nőkkel, de kiderül, hogy nincs angol nyelvű francia szakácskönyv. Itt kezdődik a történet, melynek eredménye az a Julia Child, akinek könyve a mai napig az amerikai háziasszonyok egyik legfontosabb tankönyve. Mára 49 kiadást ért meg, és Julia volt az első, aki igazi főzőműsort vezetett a TV-ben. Sajnos nem láttam az eredeti műsort, de szavahihető barátaim szerint a film egyik pikáns adaléka, hogy Meryl Streep tökéletesen adja vissza az egykori Julia gesztusait, különös beszédstílusát. Igen: ez a nő egyszerűen zseniális. Ezt eddig is tudtuk, de most újra emlékeztet rá... Stanley Tucci a férj szerepében brillíroz. Remek színész, hihetetlen kedvességgel és humorral adja vissza a biztos hátteret jelentő családfőt.

A másik történet mai. Julie Powell élete gyatra: utálja a barátait, nem leli kedvét munkájában, egyetlen vigasza a férje, aki imádja. Tipikusan mai nő, aki azt érzi, hogy életében még semmit sem fejezett be. Aztán jön az ötlet, előkerül Julia Child szakácskönyve, és Julie megfogadja, hogy 365 nap alatt megfőzi az 524 receptet, a tapasztalatait pedig egy internetes blogban adja közre. Férje és barátai támogatásával elkezdi a gigászi munkát... Ahogy az idő halad, kiderül, mindez nem is olyan egyszerű, s még a csodás házasság is veszélybe kerül. Persze a végére minden a helyére kerül, és Julie blogja a legolvasottabb lesz a neten, de addig még hosszú az út. Ha azt mondtam, Meryl Streep remekel, akkor most ki kell emelnem Amy Adams játékát is: bájos, humoros és egyszerűen imádni való. Olyan igazán egyszerű, de zseniális alakítást nyújt, aminek a legnagyobb dicsérete, ha azt mondom: akár a szomszéd lány is lehetne ő. Amy eddigi szerepeiben csak aranyos volt, most bebizonyította, hogy zseniális színész és csodás nő... attól tartok, kicsit beleszerettem... Chris Messina számomra eddig ismeretlen volt, de bemutatkozásnak remek alkalom volt ez a film. Valószínűleg sok női szívet dobogtatott meg...

A film érdekessége, hogy a két történetet párhuzamosan meséli el. Kétkedők mondhatnák, hogy ilyen csoda nincs, de hogy kettő nincs, az már biztos. De mi tudjuk, hogy ezek bizony igaz történetek... Így aztán tessék csak beülni a moziba, tessék csak szívből nevetni a vicces jeleneteken, aztán tessék csak sokáig gondolkodni otthon az erkölcsi tanulságokon... Mert van ilyen bőven. Mondjuk az, hogy a sorsunk a saját kezünkben van...? Nagyon vicces a Julie mamáját alakító hang, hiszen ő a vásznon meg sem jelenik: aki a "projekt" kezdetén azt hajtogatja, hogy add fel ezt a butaságot, aztán a film végén ugyanilyen vehemenciával noszogatja lányát, hogy egyszer az életedben csinálj végre végig valamit... Ismerős helyzet…?

Gyönyörűek a képek, tökéletes a zene, egyszerűen minden a helyén van ebben a filmben. Ha akarnék sem tudnék semmibe belekötni. (Vajon Nora Ephron eddigi közepes munkái után hogyan tudott remekelni?) Viszont egy fontos figyelmeztetés: a film jelentős részében valaki főz… Hmmm… Ne üljünk be éhesen a moziba! Jut eszembe: vajon magyarul megjelent Julia könyve???

Az idei hosszú év egyik legkiemelkedőbb alkotása, aki teheti, nézze meg!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!

Gamer - Játék a végsőkig


(Gamer)

Színes feliratos amerikai sci-fi, 95 perc, 2009
Rendező: Brian Taylor, Mark Neveldine
Főszereplők: Gerard Butler, Michael C. Hall, Kyra Sedgwick

Ismét egy film, amely a közeli jövőt festi elénk. Ismét egy világuralomra törő őrült feltaláló. Ismét egy véres játék, melynek szereplői halálra ítélt börtönlakók, akik ölik egymást, mert a 30 megnyert játék után övék a szabadság. Szóval: semmi eredeti ötlet, semmi újdonság, csak az unalomig ismert sablonok.

Van viszont brutalitás, ömlik a vér, tombol az esztelen erőszak. Ráadásul a rendezők ismét a Crank filmekben megismert technikát alkalmazzák: követhetetlen vágások, pörgő képek, még véletlenül sincs idő arra, hogy gondolkodjunk a látottakon. Nem mintha túl sok gondolkodni való volna…

Rejtély előttem, hogy Butler hogyan adhatta a nevét ehhez a filmhez. Őt manapság sok moziban láthatjuk, de eddig mindig színvonalas filmekben szerepelt. Biztos vagyok benne, hogy ez a film lesz a fekete folt az önéletrajzán… Egyéb szereplőkről beszélni felesleges. Itt színészi teljesítményről nem beszélhetünk.

Rémes vágás, idegtépő zene, bugyuta történet, öncélú erőszak.

Súrolja a nézhetetlenség határát…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 1 pont – Agyhalál