A hívás

(The Call)

Színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 94 perc, 2013

Rendező: Brad Anderson

Főszereplők: Halle Berry, Abigail Breslin, David Otunga, Morris Chestnut, Michael Eklund, Michael Imperioli, Justina Machado, José Zuniga

Jordan a 911-es hívásokat fogadó kezelő. Egy napon élőben hallgatja végig, ahogy egy tini lányt elrabol valaki, kinek később megtalálják a holttestét. Jordan képtelen feldolgozni az eseményt, így az újoncok oktatásával foglalkozik… Fél évvel később egy véletlennek köszönhetően ismét hozzá fut be egy hívás. Egy tini lányt elrabolt valaki, aki a kocsi csomagtartójából kér segítséget… Jordan előbb megrémül, majd átveszi az ügyet, és mindent megtesz, hogy segítsen a bajba jutott lánynak. Megindul a harc az idővel: hatalmas erők keresik az elrabolt lányt, és a szálak lassan összefutnak…

Brad Anderson ezzel a jól sikerült filmmel tiszteleg a 911 arctalan operátorai előtt, akik lássuk be: elképesztő munkát végeznek. A film erőssége, hogy a sztori pörög, a feszültség folyamatosan nő. Persze a végére meglehetősen durvára fordul a dolog, így aztán gyerekeknek semmiképpen sem ajánlott! Jó a fényképezés és a zene is.

Halle Berry remekül alakítja a magával küzdő operátort. Esendő, törékeny, mégis nagyon kemény. Abigail Bresling kedves gyermekszereplőből szinte a szemünk láttára nő érett tinivé. Játéka hiteles, nagyon illik hozzá a szerep. Michael Eklund pedig elképesztően jó az őrült gyilkos szerepében. Tényleg félelmetes nézni, amit művel…

Csak egy problémám van az egésszel, az viszont elég súlyos. Ez pedig a vége. Nem vagyok poén gyilkos, meg kell nézni, nem osztom meg a befejezést. De azt erősen ki kell hangsúlyoznom, hogy számomra aggasztó az, ami történik. Értem. Érzem. De akkor sem szabad elfogadni!

Igen kemény akció film, a feszültséget szeretőknek érdemes megnézni!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Vasember 3

(Iron Man 3)

Színes, magyarul beszélő, amerikai-kínai sci-fi, 109 perc, 2013

Rendező: Shane Black

Főszereplők: Robert Downey Jr., Guy Pearce, Gwyneth Paltrow, Sir Ben Kingsley, Don Cheadle, Cobie Smulders, Paur Bettany, Rebecca Hall, William Sadler, James Badge Dale

Harmadik alkalommal lép vászonra a Vasember. Ezúttal azonban kissé furcsán teszi ezt… Tony Start stresszes, nem igazán tud aludni. A feszültség szinte tapintható. Ekkor aztán felbukkan régi ellensége a Mandarin, aki nyíltan hadat üzen hősünknek. Ugyanakkor megjelenik egy régi szerelem is: Maya, aki egy kutató intézetben dolgozik. Csakhogy mielőtt elmondhatná jövetele célját, a Mandarin emberei porig rombolják a Stark villát. Maga Tony épp csak megmenekül, de Peppert elfogja a titokzatos ellenség, akinek katonái mintha tüzet okádnának belsejükből… Tonyt egy kisgyermek veszi gondozásba, Rhodes ezredes is fogságba esik, a Mandarin pedig az Elnököt fenyegeti. Innen aztán végképp összekuszálódnak a szálak.

Egyet kell értenem Hanan barátommal: valami nem stimmel ezzel a filmmel. Shane Black rendesen odatette magát, fantasztikus a látvány, azonban az eredmény számomra inkább olyan, mintha a Vasember filmek paródiáját nézném.

A cselekmény túl bonyolult. Sok a szereplő, nehéz követni, hogy ki hol is áll valójában. Stark betegsége, a stressz és egyebek, eddig nem jelentek meg a vásznon, így aztán nem nagyon tudok mit kezdeni vele. Eddig épp a pimaszul nagyképű stílusa miatt szerettem Vasembert, most, mint összetört rettegő kisfiú már nem annyira jön be.

A szereplők ugyanazok, mint eddig és teszi is mindenki rendesen a dolgát. Robert Downey Jr. zseniális – nem az alakításával, hanem a szerepével van bajom. A többiek jók mind. Kiemelést érdemel Sir Ben Kingsley – akinek Mandarinja önmagában minden képregény kiparodizálása…

A rajongók úgyis megnézik, a többieknek nem annyira ajánlom… Viszont, ha valaki megnézi, érdemes megvárni a stáblista legvégét, mert a bónusz jelenet igazán vicces… És persze előre vetíti a jövőt…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó

Camille

(Camile Redouble)

Színes, magyarul beszélő, francia vígjáték, 115 perc, 2012

Rendező: Noémi Lvovsky

Főszereplők: Noémi Lvovsky, Samir Guesmi, Judith Chemla, India Hair, Yolande Moreau, Michel Vuillermoz, Denis Podalydes

Camille negyven éves, kissé kiégett színésznő, aki épp válik gyermekkori szerelmétől… Elalszik és hirtelen a múltban ébred fel: ismét 16 éves. Újra élnek a szülei, újra iskolába kell mennie, és újra találkozik Ericcel, az egykori szerelemmel… Camille egyrészt próbálja feldolgozni a helyzetet, másrészt igyekszik megváltoztatni a múltat, hogy alakuljon még egyszer ilyen szerencsétlenül az élete… De bármit is akar tenni, a sorsot nem lehet megváltoztatni…

Noémi Lvovsky megrendezte a filmet, egyben pedig el is játszotta a főszerepet. Alapvetően nem ez a baj. Hiszen az ötlet nem új, láttunk már ilyen sztorit számtalan esetben. Ami újdonság, az leginkább az, hogy ezekben a filmekben a megfiatalodó versenyzőt egy fiatal színész játszotta el. Itt azonban Noémi marad a szerepben, és ő adja elő a 16 éves szerepet is – mi persze látjuk a valóságot, a szereplőkkel ellentétben. Ez az ötlet még élne is… Ami azonban számomra zavaró, hogy ezt a történetet általában remek kis komédiának fogják fel a filmesek. Ebben az esetben azonban ez nem így van. Vannak ugyan poénok, a film összessége azonban sokkal inkább szomorkás. Nem tiszta, hogy mit is akarnak elmondani, és szerintem a sztori sincs egészen rendesen kidolgozva.

A szereplők általában jók – számunkra ismeretlen francia színészek. Ezzel nincs gond. Számomra Noémi Lvovsky maga az, aki kevés ehhez a szerephez. Nem elég szép, nem elég jó színész, nem elég jó a kommunikációja. Sokszor csak vigyorog idiótán, ahelyett, hogy mondana vagy tenne valamit.

Összességében nézhető a film, de nem gondolnám, hogy a francia film egy remeke ez a darab…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 5 pont - Közepes

A nagy nap

(The Big Wedding)

Színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 90 perc, 2012

Rendező: Justin Zackham

Főszereplők: Diane Keaton, Robert De Niro, Robin Williams, Amanda Seyfried, Katherine Heigl, Topher Grace, Susan Sarandon, Ben Barnes, Ana Ayora

Missy és Alejandro esküvőre készül. A felhőtlen örömet gondok árnyékolják be: Alejandrót szülei örökbe fogadták, és az esküvőre eljön édesanyja is, aki hithű katolikus, így ellensége a válásnak. Csakhogy Alejandro nevelőszülei elváltak, most azonban eljátsszák, hogy még együtt élnek. Ez persze nem egyszerű… Ráadásul ebben a családban senki sem kerek: két másik gyermekük sem egyszerű eset. Sőt… A vérbő komédiában aztán sorra jönnek elő az egykori sérelmek, a megbántások, miközben szép lassan kiderül: senki sem az, akinek gondolnánk… Mindeközben pedig szerencsétlen apuka rendszeresen pofonokat kap – függetlenül attól, hogy hibás-e épp valamiben…

Justin Zackham nem talált ki semmi újat, csak csinált egy remek kis vígjátékot. Összeszedett egy sor remek színészt, betette őket egy csodaszép tóparti házba és engedi őket játszani. Maga az alap ötlet nem rossz, de semmi extra. Mégis, az egész film működik…

A De Niro – Sarandon – Keaton trió fenomenális, együtt és külön is. Csak az ő hátukon is elmenne a film. De remekül játszik Robin Williams is, aki mintha visszatért volna ifjúkori igazán bohém stílusához, ez pedig jól áll neki. Katherine Heigl is jó, aminek az utóbbi idők sorozatos bukásai után már épp ideje volt. Topher Grace vicces, mint mindig, Ana Ayora pedig igazán gyönyörű, egy igazi különlegesség… Szerencsére az általam tudatosan nem kedvelt Amanda Seyfried alig jut szóhoz, így aztán még elviselhető szinten marad a film…

Nagyon jók a szövegek, egészen remekül vannak elhelyezve a poénok. Nincs gusztustalanul idióta amerikai durvulás, van viszont kicsit szentimentális viccelődés a világ és a kapcsolatok sorsán… Igazán jó kikapcsolódás, érdemes megnézni!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek