2013. április 27., szombat

Gyilkos vágyak



(Passion)
Színes, feliratos, német-francia thriller, 100 perc, 2012
Rendező: Brian De Palma
Főszereplők: Rachel McAdams, Noomi Rapace, Paul Anderson, Karoline Herfurth, Rainer Bock, Ian T. Dickinson, Alexander Yassin

Christine egy igazán gonosz főnök. Mindent és mindenkit megszerez magának, amit csak akar. Kedvenc munkatársa Isabelle James, akinek legújabb ötlete hatalmas sikert arat a cég vezetése előtt. Csakhogy Christine simán lenyúlja az ötletet, de nem titokban, hanem a lány szeme láttára. Kapcsolatuk ezután egyre feszültebb, míg Isabelle fellázad a másik nő ellen. A vezéreknek tetszik a lány munkája, így aztán Christine előléptetése elmarad. Ezért a nő gonosz bosszút esküszik… Csakhogy hamarosan meggyilkolják. A gyanú persze Isabellre terelődik…

Brian De Palma ezúttal ismét egy régi filmet forgatott újra. Eredetileg a sztorit Alain Corneau vitte vászonra Szerelmi bűnök címmel. Az újra forgatás azonban jót tett a mozinak, mert Palma saját szájízére alakította az egészet. Az eredmény így egy fordulatokkal teli remek kis krimi lett.

Rachel McAdams elképesztően jó a gonosz főnök szerepében. A gyönyörű külső ezúttal rideg szívet takar, és McAdams remekül hozza a figurát. Noomi Rapace pedig remek, mint mindig. Csak néz a nagy kába szemeivel, és nem lehet tudni, vajon mi is jár a fejében… Remek alakítás. Említést érdemel még Karoline Herfurth alakítása. A német színésznő szintén jól játszik. De a jó alakítás címkét a többi szereplő is megérdemli.  

A film cselekménye pörgős, a látszólag lassabb periódusok csak a feszültség fokozására jók. A csavarok pedig jönnek, szépen, megbízhatóan, míg végül  mi sem tudjuk, hogy hol is van a valóság határa… Remek krimi, érdemes megnézni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

A hipnotizőr



(Hypnotizören)
Színes, feliratos, svéd thriller, 122 perc, 2012
Rendező: Lasse Hallström
Főszereplők: Tobias Zilliacus, Mikael Persbrandt, Lena Olin, Helena af Sandeberg, Jonatan Bökman, Oscar Pettersson, Eva Melander

Joona Linna nyomozó egy brutális gyilkost keres, aki kiirtott egy egész családot. Csupán egy fiatal fiú maradt életben, akit azonban sokkoltak az események, így aztán a detektív egy hipnotizőr segítségét kéri. Erik szakmája legjobbja, azonban ebbe az ügybe hamarosan egész családja is belekeveredik. Keverednek a szálak, de a megoldás távoli…

A svéd krimiknek lassan egész kultúrája lesz nálunk. Ez is csak olyan, mint elődei: sok beszéd (nagyon furcsa és nehezen emészthető eredeti nyelven), igen kevés történés, borús képek (még a nézőtéren is érezni a hómezők hidegét). Mégis az egésznek van valami furcsa bája, amitől az egész megismételhetetlen lesz…

Lasse Hallström nem szakít a hagyományokkal. Lassan vezeti a cselekményt, igen brutális a történet, és nagyon sötét az egész mű… A szereplők jók, csupa helyi erő, akik rendesen hozzák figuráikat. De az eredmény – minden igyekezet ellenére sem tudja megközelíteni a Tetovált lány trilógia darabjait…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont - Kellemes

Pokoli futam



(Vehicle 19)
Színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 82 perc, 2013
Rendező: Mukunda Michael Dewil
Főszereplők: Paul Walker, Maima McLean, Gys De Villiers, Leyla Haidarian, Tshepo Maseko, Andrian Mazive, Welile Nzuza

Michael Woods megérkezik Dél-Afrikába. Szeretné rendbe hozni kapcsolatát egykori szerelmével. A reptéren autót bérel, és elindul… Csakhogy a város hatalmas, a tájékozódás nehéz, ezért rendre eltéved. Azután előbb egy pisztolyt, majd egy hirtelen fékezésnél egy megkötözött nőt talál a járműben. Itt aztán elszabadulnak az események, és elkezdődik egy eszement verseny az idővel és a titokzatos ellenséggel…

Mukunda Michael Dewil akart csinálni egy jó kis krimit, amiben kevés szereplő van, de mégis izgalmas. Sajnos ez nem sikerült. Láttunk már ilyen filmet, például a Telefonfülke esetében, de azt a feszültséget itt cseppet sem sikerült megteremteni.

A fő hiba, hogy Paul Walker nincs akkora színész, hogy ezt a filmet elvigye a hátán. Pedig szinte csak ő szerepel, a többiek csak asszisztálnak neki. Ő viszont ehhez egyszerűen kevés. Pedig kedvelem őt, de ebbe a fába sajna beletört a bicskája.

Így kapunk egy nagyon kiszámítható filmet, közepesen izgalmas fordulatokkal, gyenge karakterekkel. Egyszer nézhető ugyan, de nélküle is boldogan lehet élni…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 5 pont - Közepes

2013. április 21., vasárnap

360



Színes, feliratos, angol-francia-brazil-osztrák romantikus dráma, 110 perc, 2011
Rendező: Fernando Meirelles
Főszereplők: Rachel Weisz, Jude Law, Sir Anthony Hopkins, Ben Foster, Maria Flor, Sydney Wade, Lucia Siposová, Gabriela Marcinková, Vladimir Vdovichenkov, Dinara Drukerova, Juliano Cazarré, Moritz Bleibtreu, Mark Ivanir, Jamel Debbouze

Ez egy igen különös film. Sok apró történet zajlik, egymáshoz szinte semmi közük, aztán persze valahogy csak összejönnek a dolgok, mint mikor a kör bezárul: erre utal a cím. Egyetlen visszatérő motívum van: a félrelépés. Van, aki megteszi, van, aki meg szeretné tenni, van, aki csak a gondolatával játszik. Peregnek a képek, egyik erős jelenet a másik után következik, így aztán szinte alig marad időnk megérteni az üzeneteket, a tanulságokat. Egy biztos: valahogy szinte minden mesének szomorú a vége, alig van, aki képes megtalálni a boldogságot. Hiába, megcsaláson nem alapulhat boldog történet…

Fernando Meirelles a brazil fenegyerek rendező ismét nagyot alkotott. Szeret sok kevésbé ismert szereplővel dolgozni, és az a taktika most be is jön. A film számtalan városban játszódik, de minden szereplő eredeti: a szlovák lányok valóban azok, az orosz maffiózó szintén, és a többiek szintén. Így aztán olyan természetes az egész, senkin nem érződik, hogy megpróbál eljátszani valakit. Zseniális húzás, a végére így minden szereplő remekül játszik!

Ki kell emelnem Sir Anthony Hopkinst, aki a templomi jelenetben rögtönzött és valójában saját történetét meséli el, döbbenetes jelenet. Ugyanígy ki kell emelni Ben Fostert, aki a kiszabadult bűnöző szerepében egyszerűen zseniális. De gyakorlatilag mindenki mást is meg lehet dicsérni, hiszen mindenki remekelt. Egy alig pár percig tartó jelenetben pedig tényleg nem könnyű nagy alakítást nyújtani.

Külön említést érdemel még a zene. Elképesztően jók a dalok, igen széles, főleg jazz-es palettáról válogatva. Biztos vevő leszek a filmzene cd-re, pedig ilyet ritkán mondok…
  
Aztán véget ér a vetítés, és maradnak a szokásos kínzó kérdések. A szerelem nagyon bonyolult játék – persze legtöbbször mi tesszük azzá, és milyen sokszor csak néhány világos szó hiányzik. Vajon az én életem melyik szereplőéhez hasonlít… És a lecke fel van adva. Nagyon keményen, nagyon nyersen… A felvillantott sorsok pedig annyira egyszerűek, annyira hétköznapiak, hogy bármelyikünké lehetne… Vagy talán az is… Ezt a filmet látni kell.
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

Eleven testek



(Warm Bodies)
Színes, feliratos, amerikai horror-vígjáték, 98 perc, 2013
Rendező: Jonathan Levine
Főszereplők: Nicholas Hoult, Teresa Palmer, Dave Franco, John Malkovich, Analeigh Tipton, Rob Corddry

A Földön egy vírus szabadul el, melytől a lakosság nagy része zombivá válik. Két fajtájuk is vannak: az eleven holtak, akik embernek tűnnek, és a csontvázak, akik az igazi nagy ragadozók. Az emberek egy védett helyen élnek, de időnként portyáznak a halottak területén. Itt él R, akinek valami furcsa módon vannak emlékei. Egy portyázó csapatban meglátja Juliet, aki egy gyönyörű lány. Ahelyett, hogy rendes zombiként megenné, megmenti őt, és biztonságos helyen tartja. A két fiatal között lassan kialakul egy különös vonzalom, miközben R egyre inkább kezd emberré visszaváltozni. Sőt, a kór ragályos: a többiek is kezdenek újra éledni…

Jonathan Levine remek kis vígjátékot csinált, amelynek fő erénye R belső monológja. Hatalmas poénokat ejt el sorra. Így aztán nehéz komolyan venni az egész filmet. Gondosan kifiguráz minden zombis klisét…

Viszont jók a színészek is. Nicholas Hoult sok idióta film után végre megtalálta magát, ebben a szerepben tényleg jól játszik. Partnere Teresa Palmer, aki inkább szép, mint tehetséges, de itt ez is elég, hiszen önmagában is csak egy paródia. Öröm viszont újra látni a különleges szépségű és nagyon tehetséges Analeigh Tiptont, várom már az első főszerepét! A többiekről el lehet mondani, hogy általában jók.

Remek kikapcsolódás, ahol még a gusztustalan dolgokon is jót lehet szórakozni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó