skip to main |
skip to sidebar
Színes, feliratos, amerikai akcióthriller, 93 perc, 2011
Rendező: Steven Soderbergh
Főszereplők: Gina Carano, Ewan McGregor, Michael Fassbender, Tim Connolly, Channing Tatum, Michael Douglas, Antonio Banderas, Michael Angarano, Bill Paxton, Mihieu Kassovitz
Mallory egy igen szemrevaló lány, aki még több meglepetéssel szolgál. Mint kiderül az ártatlan bárány külső mögött igazi farkas benső lakozik: az egykori tengerészgyalogos mára hidegvérű gyilkos lett, aki bármikor bárkit darabokra tud verni. Erre aztán szükség is lesz, mert egy külföldi megbízás során valami rosszul sikerül. Hirtelen az egykori sztár ügynökből válik üldözött – ez persze őt nem igazán zavarja, és szépen sorban mindenkiben helyre teszi a rossz gondolatokat…
Steven Soderbergh semmi újat nem hoz létre. Xena óta rendszeresen látunk harcos amazonokat, akik fél kézzel verik kenterbe a férfiakat – itt sincs ez másképp. A vállalkozás egyetlen merész része talán az, hogy a viszonylag ismeretlen Gina Carano kapja a főszerepet egy olyan stáblistán, ahol hatalmas színész óriások sorjáznak apró mellékszerepekben… Ezt nem tudom hogyan kell csinálni, mindenesetre egy ilyen körben forgatott film után vélhetően Gina karrierje már rendben lesz… Amúgy a zene dögös, és jó pörgős a fényképezés, végig tartjuk a kellően pörgős ritmust, ami egy ilyen akció filmnél elengedhetetlen.
Nos, Carano kisasszony határozottan szép, ráadásul tehetségesnek is tűnik. Szerencsére nem az a 20 kilós fajta kisleány, akiről igen nehéz elhinni a látottakat. nem, Gina épp olyan klassz csaj, akiről el is lehet hinni a látottakat… Mellette remek színészek egész hada játssza a mellékszerepeket, és az öreg rókák kedvesen teremtenek játékteret az ifjú amazonnak…
Mindenesetre egy tény: a film kissé humoros, kellően akció dús, nem brutálisan erőszakos, bár igazán kemény – de tény, hogy semmi újat nem látunk benne. Nincs nagy ötlet, nincs zseniális trükk, nagy átverés. Stabil történet, megbízható játék, mérhető izgalom.
Tipikusan az a film, amit egyszer érdemes megnézni. Aztán el s lehet felejteni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó
Színes, feliratos, angol romantikus vígjáték, 111 perc, 2011
Rendező: Lasse Hallström
Főszereplők: Ewan McGregor, Emily Blunt, Amr Waked, Kristin Scott Thomas, Rachael Stirling, Tom Mison, Catherine Steadman
Van egy hosszú nevű sejk, akinek rengeteg a pénze. Ezért elhatározza, hogy megteremti a lazachalászatot Jemenben. A sejk ügyeit képviselő pénzügyes Harriet megkeresi a feladatra megfelelő embert. A jelölt egy igazi brit tudós: Dr. Jones. Aki rideg, humortalan és iszonyúan kényes a hírnevére. Ez a történet itt fulladna kudarcba. Csakhogy egy véletlen miatt az ügyre felfigyel a Miniszterelnök sajtó titkára, aki mindenen és mindenkin keresztül gázol, hogy célját elérje…
Lasse Hallström rendező semmit sem bíz a véletlenre. Először is a történet remek, a párbeszédek zseniálisak. Az egész sztori rettentően humoros – bár ez nem az agyat elhagyó amerikai humor. Ez sokkal inkább az a kedves, finom rezdülésekkel és zseniális jelenetekkel operáló angol humor. Nem folyik a könnyünk a film nézése közben, de a végén mégis remekül szórakozunk. Másodszor Hallström remek csapatot épít fel: remek a zene, a fényképezés pedig egyenesen kiváló…
Harmadszor pedig a legfontosabb: a zseniális színészek tökéletesen játszanak. McGregor olyan rideg és olyan hihetetlenül érzelem mentes, amilyen csak egy ízig-vérig brit tud lenni. Ezzel szemben Emily Blunt még szebb és még ártatlanabb, mint eddig bármikor. Vajon ezt meddig lehet fokozni…? Amr Waked sejkje tökéletesen hihető. Van pénze, van egy víziója a nép felemelésére és mindeközben egy igen érzelmes ember. Ezzel szemben Kristin Scott Thomas alakítása fenomenális! Olyan hihetetlenül jól játssza a szenvtelen sajtó titkárt, hogy az már szinte fáj.
A sok kiváló színész pedig szinte lubickol a remekül megírt jelenetekben. Itt mindenki megkapja a magáét: parodizálják a politikusokat, a briteket és az egész furcsa világot… Már csak ezért érdemes megnézni, hiszen igen jól fogunk szórakozni!
Amiért még érdemes beülni rá, az maga az egyik alap konfliktus: a jéghideg tudós önmagára ébredése, amint felismeri, hogy a világ körötte létezik, de ő nem benne él. Ewan McGregor zsenialitása és Emily Blunt árnyalt finomsága egyszerűen csodás kettősséget mutat, melyet mindannyian átélhetünk…
Egyetlen dologért nem adtam meg a 10 pontot, ez pedig a befejezés. Zseniálisan építkezik a történet, az érzelmi katasztrófa pedig kiszámítható… Nekem az itt látott verzió nem tűnik valósnak… Kár, mert egészen az utolsó 3 percig totálisan elbűvölt ez a mese.
Vajon hányan élünk Dr. Jonesként…? Vajon hányan megyünk el az élet mellett…? Vajon meg tudnánk fordulni, hogy végre elkezdjünk az árral szemben úszni…? Nagy kérdések, melyeket sokáig lehet még latolgatni a látszólag egyszerű kis romantikus mese után… Igen, ez a film, amiért érdemes moziba menni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes
