2011. november 27., vasárnap

Válogatott gyilkosok


(Killer Elite)
Színes, feliratos, amerikai-ausztrál akcióthriller, 100 perc, 2011
Rendező: Gary McKendry
Főszereplők: Jason Statham, Robert De Niro, Clive Owen, Adewale Akkinnuoye-Agbaje, Yvonne Strahovski, Dominic Purcell, Grant Bowler, Ben Mendelsohn

Az egészben az a legfélelmetesebb, hogy megjelenik a rettegett felirat: Igaz történet alapján…

Danny Bryce és barátja Hunter bérgyilkosok. Méghozzá igen jók a szakmában. De Danny egy akció során besokall és kiszáll a szakmából, hogy emberi életet áljen. Csakhogy egy év múlva hívást kap: Huntert egy elvégzetlen munka miatt elfogták, tőle függ az élete. Így Danny visszatér. A megbízó egy Ománi sejk, akit a különös polgárháború alatt elűztek otthonából. Három fiát három angol SAS kommandós ölte meg, most rajtuk kell bosszút állni. Csakhogy az SAS a világ egyik legjobb kommandója, akik a szolgálat után is összetartanak, így nem olyan könnyű a feladat. Közben bonyolódik a helyzet, egyre többen vesznek részt a játékban, az indokok elmosódnak, hamarosan már nem lehet tudni, ki is igazán a jó és a rossz fiú a történetben. Mígnem kiderül, hogy megint mindent a mocskos politika irányít…

Gary McKendre rendező őrült tempót diktál, remek akciójelenetekből és erős karakterekből építkezik, nem igazén hagy időt a gondolkodásra. Remek a fényképezés és a zene, az akció jelenetek megalkotói pedig különdíjat érdemelnek.

Jason Statham zseniális, mint mindig. Vérprofi, aki most már menekülni akar. Ez a karakter rá lett kitalálva. Ki tudja, hányadik akció filmje ez, de még most is elbűvöl! Robert De Niro a kiöregedett egykori gyilkos szerepében zseniális, mint mindig. Az igazén nagy teljesítményt Clive Owen hozza, a titkos társaság katonai végrehajtójaként, akikről igazából ki sem derül, hogy a jó, vagy a rossz oldalon játszanak. Kiváló színész, aki ebben a szerepben is maradandót alkot. Az összes többi szereplő pedig mind remekül hozza a szükséges karaktert.

Igazán pörgős, nagyon durva film. Alatta nem sok idő van gondolkodni, de utána garantáltan sokáig fogunk merengeni a látottakon… Dübörgő akciófilm, igen kemény kivitelben! Remek munka!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Dallas kutak - Étterem, benzinkút és shop


Cím: H-1101. Száva u. 5-7.
Asztalfoglalás: (+36) 70/779-6520
Látogatás: 2011.11.25.
Honlap: www.dallaskutak.info

1.    Külcsín: Egy lerobbant gyártelep udvarán van a benzinkút, ami épp olyan, mint a többi hazai töltő állomás. Viszonylag szegényes. Azonban az étterem már egész más tészta: teljes egészében úgy néz ki, mint az eredeti amerikai. Sötétben különösen jól mutatnak a hatalmas neon hirdetések… Viszont határozottan ki kell emelni, hogy a parkolás a hatalmas udvaron remekül meg van oldva.

2.    Belbecs: A belső aztán végképp az amerikai stílust idézi. Mindene egyes tárgy, dekorációs elem – pedig van belőlük rengeteg – az eredeti amerikai világot idézi. Reklámok, régebbi Coca-cola üvegek és számos más ínyencség tarkítja a rendkívül színpompás világot!

3.   Étkek: Külön reggelis étlap van, csodás finomságokkal, mint például a bundás kenyér… Aztán a rendes étlapon megint csak amerikai fogások köszönnek ránk: hamburgerek, hot-dogok, de vannak itt bőséggel hagyományos csirke és steak ételek is. Hossza válogatás után én a Ray Krebbes Burgert kóstoltam meg. Ez tartalmaz 30 dkg marha húst (kívánság szerinti mértékben sütve), cheddar sajtot, rántott mozarellát, pepperonit, uborkát, hagymát, paradicsomot, BBQ szószt és rántott hagyma karikát… Mindez körítve steak burgonyával és egy hihetetlenül finom cheddar sajt szósszal… Mit mondhatnék? Remek volt! Levezetésnek az igen szép desszert választéknál is az amerikai ízeknél maradtunk, juhar szirupos csúsztatott palacsintát ettem… És egyszerűen remek volt. Az amerikai ízek kedvelőinek ez a hely nagyon be fog jönni, garantálom!

4.    Italok: A szokványos üdítő és alkoholos italok választéka mellett van rengeteg féle tea és egyéb italok is. De inkább emeljük ki a különlegességeket: Timi barátom Dr.Peppert ivott, és boldogan lelkendezett, hogy ez eredeti amerikai, mert nincs rajta valami európaiasító jelzés… Kriszta pedig megkóstolta az igazi amerikai gyömbér sört, ami ugye csak a nevében sör, mert nem tartalmaz alkoholt. Peti közben egy mogyorós forró csokitól lett nagyon lelkes… Remek, hogy az italok között is ilyen szép a választék! 


5.   Szerviz: Tekintve, hogy az étterem non-stop működik, nem irigylem a dolgozókat. Mi péntek későn este tértünk be színház utáni vacsira, de akkor is teljesen tele volt az étterem. Ennek ellenére a kiszolgáló hölgy hihetetlenül kedves és gyors volt. Bátran lehetett támaszkodni a javaslataira, és érdekelte is, hogy bejött-e, amit ajánlott. Kifelé menet a 10%-nál nagyobb borravalót adó vendégek számára kongatnak egy nagy haranggal és a teljes személyzet hangos köszönjük-kel búcsúzik a vendégtől. Ferike igazi úr volt, de azt kérte, neki nagyot harangozzanak, mire a kislány eltűnt, és egy perc múlva még a szakácsok is zengtek a köszönő kórusban! Na, ezt nevezem figyelemnek! Ide egész biztosan visszatérünk!

6.    Árak: Bár első látásra az árak cseppet sem olcsóak, összességében a számlán meglepődtünk, hogy csak annyi volt. Közép áras a hely, de a kapott minőség bőven megéri!

7.   Értékelés: Ez egy olyan remek hely, ahová nemcsak a felszolgáló kislány igen szép, ám nagyon kedves mosolya miatt fogunk visszajönni, hanem a teljes élményért és a különleges ízekért! Nagyon jól éreztük magunkat!

Értékelés: 1 (Borzalom) - 10 (Mennyei!) skálán: 9 pont - Csodálatos

Oscar


Helyszín: RAM Colosseum - Budapest
Látogatás: 2010.11.25.
Író: Claude Magnier
Rendező: Manír
Szereplő: Józsa Imre, Vándor Éva, Zöld Csaba, Kocsis Judit, Márkó Eszter, Fila Balázs, Kovalik Ágnes, Molnár Gyöngyi, Juhász György, Gieler Csaba

Louis DeFunes és Silvester Stallone után elég merész dolog színpadra állítani ezt a darabot. A RAM Colosseumban látható előadás legfőbb érdeme épp az, hogy nem akar az egykori filmekre hajazni. Így aztán az eredmény egy kellemes családi vígjáték, amit érdemes megnézni.

Lévén első alkalommal jártam a RAM-ban, essék néhány szó az épületről. Különleges formája valóban egyedivé teszi. Jó, hogy lehet parkolni a környéken (vagy a mélygarázsban 800 Ft-ért), jó, hogy igen sok bejárata van. A kerek épületben aztán könnyem megtalálunk mindent. Előbb a ruhatárat (kezelhető tömeg), majd a büfét (kezelhetetlen tömeg). Végül bejutunk a terembe. Minden nagyon szép és új, a nézőtér azonban idióta: 2 soronként emelkednek a székek, mi épp a másodikban ülünk, így aztán az előttem ülő nagyfejű (és igen büdös) bácsitól nem látom a színpad felét. Ez ma talán nem gond, de tekintve, hogy ez az Experidance társulat anya színháza, az ő esetükben ez a tény igen nagy mértékben csökkentené az előadás élvezeti értékét.

Maga az előadás jó. Kimarad a maffiás vonal, egy gazdag szappan gyáros életébe helyezik a történetet, de ez így is pont jó. A rendezés ügyes, különösen vicces az egyes szereplők belépésekor alkalmazott zenés betét!

A szereplők általában jók. Józsa László remekül komédiázik, ő egy igazi clown. Hangja, mimikája, de még a testtartása is remekül játszik – a többiek pedig kiválóan teremtenek játékteret a komikusnak. A sok szereplő ellenére ez leginkább egyszemélyes produkció.

Emelte az előadás fényét a becsúszott baki: az utolsó részben az egyik kellékasztal összetört a szereplők alatt, Józsa azonnal vette a lapot és komédiázni kezdett, amitől társai láthatóan fuldokoltak a röhögéstől… A közönség a végén vastapssal jutalmazta a komédiát…

Összességében ez egy kellemes darab. Aki nem látta a filmet, annak mindenképp meg kell nézni, aki látta, annak is érdemes. Jó darab, jó szereplők, nagy nevetések… Gondterhelt világunkban egy kellemes este…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 4 pont - Kitűnő

SADE: Soldiers of Love Tour


Közreműködő: Sade
Helyszín: Budapest, Papp László Budapest Sportaréna
Dátum: 2011.11.23.

Sade hangját már iskolás koromban is imádtam, de élőben látni csak most nyílt alkalmam. Köszönhető Ádám barátomnak, aki ezúttal több mint kitett magáért, így a szuper VIP páholyból nézhettük végig az előadást. Bár hihetetlen, de a nigériai származású énekesnő immár 52 éves – tehetsége eddig sem volt kérdés, de ezúttal meggyőződhettünk róla, hogy valóban szupersztár!

Előbb egy DJ keltett hangulatot a színpadon, kellemes volt a zene, de a meghirdetetthez képest egy órával később kezdődött a show, annyira viszont nem volt izgalmas a nyitó produkció. A Budapest Sportaréna rendesen megtelt, jó volt látni, hogy az igazán minőségi zenének is van rajongó tábora. A színpad nem volt túl nagy, és semmi extrát nem láttunk rajta, gyakorlatilag nem vonták el látvány elemek a figyelmet a zenéről.

9-kor végre sötét lett és elindult a csoda. Ötletes volt a keret játék, ahogy a zenészek kicsiny színpadokon liftekkel érkeztek meg a színpadra, a végén pedig ugyanígy tűntek el. Értékeltem a kis keret mesét…

A színpad hátterében vetítés volt, általában csak színek és hangulatok, néhányszor valódi filmes bejátszások. Két oldalt kivetítők – az egyetlen döbbenetes technikai tévedés épp ezek mérete volt, hiszen a két oldalt felszerelt vásznak mérete alig volt nagyobb egy komoly TV készülékénél.

Nem volt hát látványos show, nem ugráltak táncosok. Csupán a fényekkel dobták fel a hangulatot. Igazából a 8 zenész is beleolvadt a fekete háttérbe: az egyetlen üde szín maga Sade volt, akinek 52 éves korában is csodaszép a hangja.

Jöttek a nóták, az új albumról és a régiekről felváltva. A Smooth Operator kb 20 év után is elképesztően jó dal, a közönség pedig felállva ünnepelte a zenészeket! Érdekes lehet egy nótát 20 éven keresztül folyamatosan úgy játszani, mintha ma adnád elő első alkalommal… Nem nagyon tudok részleteket mondani. A hangszeres tudása elképesztő, a hangzás közelít a tökéleteshez, a szaxofon és a gitár párbaját nehéz lenne elfeledni.

Végül az előadás kicsit több mint két órát tartott, 22 dalt hallhattunk élőben eljátszva. Parádés koncert volt, a csodálatos dallamok senkit sem hagytak érintetlenül. Közben pedig Sade néha konferált, és ezek a pillanatok mutatták meg, micsoda szerénység lakik a szívében… Ez a fajta alázat csak a legnagyobbaké… (Már régóta készültünk Budapestre, de nem voltunk elég jók, pedig ti a legjobbat érdemlitek!) Az előadás végén pedig a szokásos bemutatás is igazi produkció volt.

Csodálatos este volt. A zene itt kezdődik! Bárcsak gyakrabban lenne ilyen élményünk!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes!