2014. március 2., vasárnap

Non-Stop



Színes, magyarul beszélő, amerikai-francia akcióthriller, 106 perc, 2014
Rendező: Jaume Collet-Serra
Főszereplők: Liam Neeson, Julianne Moore, Anson Mount, Michelle Dockery, Lupita Nyong’O, Corey Stoll, Bar Paly

Bill Marks légimarsall. Persze zavarosak az ügyei, kissé alkoholista, de a dolgát végzi. Mondjuk utál repülni… Az óceán fölött egyszerre üzenetet kap a védett hálózaton: valaki megöl egy embert a fedélzeten minden 20 percben, hacsak nem utalnak neki 150 millió dollárt. Megindul a találgatás, keresi a valószínűsíthető tettest, azonban az események összekuszálódnak. 20 perc múlva épp ő öl meg valakit. Lassan elszabadulnak az események és egyre inkább úgy tűnik, hogy épp a marsall az, aki eltérítette a gépet. Kiben bízhat? Kitől remélhet segítséget? Vajon hová fajulnak az események? Szorul a hurok, egyre több a halott és egyre nagyobb a káosz… De még mindig rejtély, hogy valójában mi is a titokzatos terrorista célja…

Jaume Collet-Serra remek munkát végzett. Egy rakás filmet láttunk már egy repülő fedélzetén, ő mégis ki tudott lépni a klisékből, és tudott olyat mutatni, amitől eláll a nézők szava. Lássuk be, ez nem könnyű, hiszen a játéktér igen erősen korlátozott.

Remek a fényképezés, mindent látunk, és mégsem… Egészen az utolsó pillanatig mi sem sejtjük, hogy ki is áll az események hátterében. Akárcsak a marsall, mi is tanácstalanok vagyunk, hogy vajon kiben is lehet bízni…

Persze semmi sincs a véletlenre bízva. Egy sor remek színész brillírozik. Liam Neeson egyszerűen remek ebben a zsarus szerepben. Mióta felvette ezt a karaktert, azóta egyre jobban hozza a figurát. (Csak csendesen jegyzem meg, hogy Bruce Willis óta tudjuk, hogy a zavaros múltú rettentően alkoholista zsaruk lesznek mindig a világmegmentő hősök… Érdekes lenne egyszer egy sima figurát látni…) Julianne Moore fogalmam sincs hogyan csinálja, de hetente jönnek ki a filmjei. Elképesztő tempót diktál, és ami még viccesebb, hogy itt is remek, mint mindig. Kiemelést érdemel még Michelle Dockery, aki nemcsak szép, de nagyon tehetséges is.

Végre egy zseniális krimi, ami izgalmas, nem kiszámítható, amiben egyre nagyobb a feszültség, sőt még az utolsó pillanatban is vannak meglepetések. Nem is volt kukorica csámcsogás a teremben… Zseniális darab, mindenképp látni kell!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

Csajkeverők



(The Awkward Moment)
Színes, feliratos, amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2014
Rendező: Tom Gormican
Főszereplők: Zac Efron, Miles Teller, Imogen Poots, Lola Glaudini, Addison Timlin, Michael B. Jordan, Jessica Lucas, Emily Meade, Mackenzie Davis

Közepesen idióta tini vígjáték a szokásos nőt akarok, de inkább hazudok, hogy mégsem szindrómáról… Három idióta jó barát csajozik, hogy egyiküket felvidítsa, mert épp lelépett a neje. Vigasztalásul mindhárman megfogadják, hogy nem lesz kapcsolatuk… Persze, hogy mindháromnak lesz, és persze, hogy ezt mind titkolják. Fajulnak a dolgok jönnek a szokás szerint kínos percek, aztán a könnyes megbocsátások, míg végre mindenki felfogja, hogy az őszinteség az egyetlen út…

Tom Gormican összehozott egy egyszer nézhető vígjátékot, amit már százszor láttunk eddig is. Mégis azt kell mondanom: egyszer tényleg érdemes megnézni. Leginkább azért, mert van benne egy sor jó poén, és kevésbé gusztustalan, mint mondjuk a amerikai pite sorozat.

Technikai megjegyzés: rohadjon meg, aki a címet kitalálta, merthogy a mondanivaló miatt itt éppen nagy jelentősége volt az eredeti címnek…

Zac Efron könnyes szemeitől nyilván megvadulnak a tini lányok, azért el kell mondanom, hogy tőle már láttunk ennél sokkal jobb alakítást is. Viszont Miles Teller pont annyira laza, amennyire kell, nekem ő sokkal szimpatikusabb… Imogen Poots kedves és kellemes leányzó, de közel sem az a titokzatos nő, akit eljátszani próbálkozik… Ám Mackenzie Davis épp annyira gyönyörű és tehetséges, hogy ezt ellensúlyozza. Vannak tehát a nagy nevű főszereplők, miközben a második vonalhoz tartozó kevésbé ismert színészek nyújtanak remek alakítást…

Mindezek ellenére, vagy éppen miatta, egyszer tényleg érdemes megnézni. Nagy gondolatok és tanulságok nincsenek, de egy jót röhögni megéri…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Kellemes