Mocsok

(Filth)

Színes, magyarul beszélő, angol thriller, 97 perc, 2013

Rendező: Jon S. Baird

Főszereplők: James McAvoy, Jamie Bell, Imogen Poots, Eddie Marsan, Joanne Froggatt, Shirley Henderson, Jim Broadbent

Bruce Robertson valóban egy mocsok. Rendőr, aki korrupt, erőszakos, ámde gátlástalan. Hajt az előléptetésre, és ezért mindenre hajlandó. Kollégáit lejáratja, sorra kellemetlen helyzetbe hozza, folyamatosan lázítja őket egymás ellen. Közben az egyiknek a feleségét dugja, legjobb barátjáét pedig telefonon zsarolja. Egykor jó ember volt, de mára teljesen kiégett. Iszik és egyre durvább mélységekbe zuhan a drogfogyasztás következtében. Egy gyilkossági ügyet bíznak rá, de a munkával valahogy nem halad… Aztán egy napon történik valami: jót cselekszik, és ez a szikra elég a teljes összeomlás beindulásához. Innentől nincs megállás…

Jon S. Baird nagyon különös filmet csinált. Láttam már egy sor filmet az önpusztításról, de ez egy egészen különleges darab. Remek zenékkel, zseniális fényképezéssel.

Már az első pillanatban megutáljuk Bruce rendőrt, ezzel semmi gond sincs. Azonban a történet előre haladtával jövünk csak rá, hogy a amit látunk, az a valóság és az álom keveréke. A felismerés percétől pedig egyre jobban kell koncentrálnunk arra, hogy lépést tartsunk az eseményekkel. Gyötrelmes módon lassan megismerjük Bruce lelkivilágát és lépésről lépésre megértjük az önpusztítás okait… Innentől valódi a dráma, és nagyon… Nagyon fájdalmas.

James McAvoy elképesztő alakítást nyújt. Előttünk zajlik a döbbenetes metamorfózis, miközben egy szépreményű fiatal rendőr lassan alászáll a pokolba. Nálam díjnyertes az alakítás, egészen döbbenetesen és valósam mutatja be a pusztulást és a pusztítást. Mellette egy sor remek karakter hozza a figuráját. Nem tudok senkit kiemelni, mert mindenki jó. Viszont kiemelést érdemelnek a sminkesek és a látványtervezők. Döbbenetes erejűek a képek.

A végére aztán összeáll a kép. Elfogynak az energiák és az indulatok. A záró jelenet pedig feladja a leckét…

Ez egy döbbenetes film. Elképesztő az ereje, de nem véletlenül 18-as a karika. Erőszakos, brutális és nem  válogat az eszközökben. Ahhoz, hogy megértsük, bizony élettapasztalat szükséges. Szeretem a gondolkodásra késztető filmeket. Ez pedig nagyon feladja a leckét…

UI: Szerencsére az eredeti nyelvű változatot néztem meg. Nem tudom, milyen a szinkron, de az eredeti verzióban gyönyörűen ízes skót-angolt hallgathatunk, ami önmagában kiváló élmény!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Don Jon

Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 90 perc, 2013

Rendező: Joseph-Gordon Levitt

Főszereplők: Joseph-Gordon Levitt, Scarlett Johansson, Julianne Moore, Tony Danza, Glenne Headly, Rob Brown, Brie Larson

Azt gondolom, hogy az átlagnál jóval többször megyek moziba. Mert szeretem. És azt is gondolom, hogy nem igazán érhetnek meglepetések. Nos… tévedtem. Vasárnap kora délután, átveszem a jegyem a pénztárban. Kedves kislány szolgál ki, csinos, szép a mosolya, lehet, vagy 20 éves. Régóta ismerem, most is profi és kedves. Már épp indulnék, amikor utánam szól: „Kotont kérsz…?” Van az a pillanat, amikor eláll a szavam, mert erre mit is lehet válaszolni…? Hamar kiderült az igazság: a film egyik támogatója egy hazai óvszergyártó cég, így minden jegyhez jár egy szórólap a filmről, amiben pedig megtalálható a cég terméke… Őszintén: azt gondolom, aki ezt kitalálta, az egy idióta, aki pedig az osztogatásra kötelezi ezeket a diáklányokat, az a másik. Nem vagyok prűd, nem ez a baj. Csak éppen nem gondolom, hogy diáklányokat kell erre a feladatra kötelezni. Miért kell kitenni őket a jelen akcióra adható válaszokra…? Felháborító…

Don Jon egy átlagos fiú. Rendesen dolgozik, szereti a családját, minden héten gyón a templomban, rendes a barátaival és szereti a nőket. Nemcsak szereti, de falja is őket. Mindennek ellenére a valódi nőktől kapott jó nem elég neki, ezért rendszeresen néz pornót a neten. Egy napon aztán találkozik az igazival. Barbara gyönyörű, és kapcsolatuk eddig sosem látott mélységekig jut el. Mindennek ellenére a pornó marad, s mikor ez kiderül, a lány lelép… Vajon ki lehet-e gyógyulni a kényszeres filmnézésből…? Vajon ki kell gyógyulni belőle?

Joseph-Gordon Levitt saját magát rendezi a filmben. Egész jó munkát végez. A film kellően pörgős, kellően vicces. Bár tény, hogy a rengeteg pucér nő – és még inkább a elhangzó duma miatt – én biztos 18-as karikát adtam volna a filmnek. Jó a fényképezés, kellemes a zene, bár néha zavaró a bevágott felnőtt filmek villódzása.

Joseph-Gordon Levitt főszereplőként is jó. Alakítása hiteles, egyre jobb ez a srác. Scarlett Johansson szintén jól játszik, bár nekem annyira nem jó nő, amennyire itt most be van állítva. Persze ízlések és pofonok… Julianne Moore viszont remek, mint mindig. Bár jelen szerepe kissé furcsa, ő megint csak tökéletes. Mellettük pedig van egy sor remek kis karakter, akik mind jól végzik a dolgukat.

Összességében véve egyszer nézhető kellemes rom-kom. A beharangozóban hirdetett mélységet és érzékenységet én nem nagyon leltem meg, de azért érdemes megnézni, mert a felvetett gondolatokban valóban van valami…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó