2015. április 11., szombat

A Lazarus hatás



(The Lazarus Effect)
Színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 83 perc, 2015
Rendező: David Gelb
Főszereplők: Even Peters, Olivis Wilde, Mark Duplass, Sarah Bolger, Donald Glover, Ray Wise

Egy csapat fiatal kutató engedély nélküli kísérleteket folytat. A cél, hogy elpusztult állatokat visszahozzanak az életbe. Egy kutyával sikerül a lehetetlen, megtörténik a csoda. Csakhogy az állat viselkedése megváltozik, és furcsa lesz. Mielőtt azonban megfigyelhetnék, megjelenik a kísérletet pénzelő gyógyszergyár képviselője, és elkoboz mindent. Azon az éjszakán a fiatalok megpróbálják rekonstruálni a kísérletet. Csakhogy az egyik lány meghal. A kísérletet vezető orvos nem hallgat senkire: a második kutya helyett a lányt kelti életre. Csakhogy a szer megint furcsán működik: a normálisan körülbelül 10%-ban használt emberi agy a lány esetében folyamatosan pezseg, egyre nagyobb az aktivitás, és egyre furcsábban viselkedik… Mire a többiek ráeszmélnek, hogy baj van, már nincs menekvés…

Ez a film rossz. Nem azért, mert gusztustalan, nem azért, mert brutális: egyszerűen azért, mert semmitmondó. A téma felvetése nem rossz, de igazából nem tesz hozzá semmit a dolgokhoz. Elpuffogtat néhány közhelyet, de semmi ötlet nincs benne, semmi érdekes felvetés, amitől elgondolkodtató lenne. A nemrég vetített Johnny Depp féle Transzcendens ugyanebben a témában egészen érdekes lett, ez viszont szörnyen gyenge.

Miután mondanivaló nem igazán van, gondolhatnánk, hogy akkor legalább a horror elemek. Nos, még egy rendes borzongásra sem futotta: a trükkök gyengék, a hangulat lapos, egyszerűen unalmas az egész.

Ez tipikusan olyan C kategóriás gyenge film, a hozzá megfelelő kezdő színészekkel. A számomra megmagyarázhatatlan dráma, hogyan került ebbe a csapatba Olivia Wild, aki 13 megformálása óta már számos filmben bizonyította, hogy jó színésznő. El nem tudom képzelni, hogyan adhatta a nevét ehhez a produkcióhoz…

Az utolsó ász: még csak utalás sem történik a cím jelentésére… Viszont pont úgy van vége, hogy jöhet a folytatás. Nem tudom elképzelni, hogy ezek után valaki beüljön rá a moziba…

Unalmas. Lapos. Gyenge. Ezért igazán kár volt pénzt adni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 4 pont - Nézhető

2015. április 5., vasárnap

Keleti nyugalom – A második Marigold Hotel



(The Second Best Exotic Marigold Hotel)
Színes, feliratos, amerikai-angol vígjáték, 122 perc, 2015
Rendező: John Madden
Főszereplők: Dev Patel, Tina Desai, Richard Gere, Judi Dench, Bill Nighy, Maggie Smith, Tamsin Greig, David Strathairn, Celia Imrie, Ronald Pickup, Diana Hardcastle, Lillete Dubey, Tamsin Greig, Penelope Wilton, Claire Price

Hagyományosan itt szokás írni néhány szót a film tartalmáról. Ezúttal azonban formabontó leszek, és ezt nem teszem. Röviden legyen elég annyi: 8 hónap után a Marigold hotel még mindig üzemel. Sőt: terjeszkedni akar. Ezért Sonny és Mrs. Donelly új befektetőket keres… Közben pedig zajlik az élet: a legtöbben munkát vállaltak, különböző módokon kezdtek új életet az új világban. Ki így, ki úgy, de mindenki boldogul valahogy. Az élet pedig mindenkivel zajlik: Sonny és Sunaina az esküvőjükre készülnek. Na de legyünk őszinték, mi is lehetne egyszerű, amiben Sonny részt vesz? Evelyn és Douglas még mindig kerülgetik egymást, de megérkezik az Ainslie lány, aki váratlanul magával hozza a korábban sem túl népszerű édesanyját is. Norman és Carol próbálgatják a szerelmet, Magde keresi a boldogságot… Mindeközben pedig új lakók érkeznek a hotelbe, és persze senki sem az, akinek hiszik. Kiderül, hogy Mrs. Kapoor mindent megtesz a fiáért, és egyáltalán: minden szál a történetbe kusza lesz, minden szereplőnek új kihívásai lesznek, és ebben a csillogó, szép világban is csak egyszerű igazságok mozgatják a világot…

Vannak olyan filmek, melyeket azért nézünk meg, mert szórakoztatnak. A Marigold hotel ilyen. Vannak olyan filmek, melyeket azért nézünk meg, mert izgalmasak. A Marigold hotel nem ilyen. Vannak olyan filmek, melyeket azért nézünk meg, mert elgondolkodtatóak. A Marigold hotel ilyen. Vannak olyan filmek, melyeket azért nézünk meg, mert borzongatók. A Marigold hotel nem ilyen. A második felvonás bátran követi az első részt. Nem jobb, nem több, nem akar nagyot dobni. Egyszerűen folytatja ezt a mesét, tovább szövi a szálakat, bemutatja, hogy merre folynak a dolgok a világ távoli szegletében. Amiben más, mint az első rész: picit többet látunk abból a világból, az építészetből, a csodákból. Amiben ugyanaz, mint az első rész: elképesztően érzékeny, hihetetlen szeretet lakozik benne, és megkapóan bölcs ez a film.

Az régi szereplők mind zseniálisak, szépen építik tovább a karaktereiket. Az új szereplők pedig remekül illeszkednek a történetbe, és komoly értéket adnak hozzá. Richard Gere szerepeltetése nyilván nagy dobás, és be is jön: remekül hozza a karaktert. Dev Patel és Tina Desai most is zsenis, pörgős, indulatos – igazi fiatalok. Judi Dench és Maggie Smith pedig valami elképesztően jól. Ez a két idős hölgy mindent tud a színjátszásról, és ezt megint bizonyítják. De minden egyes szereplőről el lehet mondani, hogy remek… Ebben teljesen egyformák.

Ez a rész méltó folytatása az első résznek, és nagyon érdemes megnézni. Megfelelő mértékben szórakoztató. Erről persze főleg Sonny gondoskodik, de sok egyéb kedves momentum is van benne. Természetesen helyenként nem kicsit megható és szentimentális is, de számomra éppen a megfelelő mérték keretei között. Ugyanakkor ez a rész is tele van hatalmas felismerésekkel, elképesztően egyszerű és mégis oly fontos igazságokkal. Ebből a részből is számos mondat lesz szállóige, amelyeket sokáig fogunk emlegetni.

Az ilyen mélyen emberi filmek után mindig visszanyerem a hitemet: ezért érdemes filmet csinálni, és ezért érdemes moziba menni. Az persze könnyen lehet, hogy az üzenet megértéséhez szükség van némi élettapasztalatra, de szerintem minden korosztálynak egyformán szórakoztató lehet. A lényeg pedig mindenkire igaz: Legnagyobb kincsünk az IDŐ.
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!