2014. február 1., szombat

Jack Vettriano: A Retrospective



Közreműködő: Jack Vettriano
Helyszín: Kelvingrove Art Gallery and Museum – UK. Argyle Street, Glasgow G3 8AG, Scotland
Dátum: 2014.01.24.

Jack Vettriano 1951-ben született Skóciában. Felvételizett a képzőművészeti iskolába, de eltanácsolták. Ezután élte életét, egészen 40 éves koráig, amikor is úgy döntött: mégis festeni fog. Azóta sorban gyártja különös képeit, és ma Skócia legnépszerűbb művészeinek egyike. Mivel művei rendszerint még a festőállványon elkelnek, így eddig sosem volt saját kiállítása. A Glasgow-i Kelvingrove Galéria és Múzeum most sok-sok gyűjtő segítségével megrendezte élete első saját tárlatát, ahol 119 képet láthattunk egyben.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy magam sem hallottam Vettriano nevét korábban. Szerencsére  Vivien, aki zseniális grafikusunk és jó barátom is, megfertőzte baráti társaságunkat a Vettriano vírussal, így kilenc fős csapattal indultunk Skóciába a kiállításra, amely életem egyik legklasszabb utazása lett végül.

A Kelvingrove Galéria egy hatalmas múzeum, melyben több állandó és időszakos kiállítás is található. Javarészt ingyenes a látogatás, így aztán kellően sokan is voltak mindenhol. Persze a Vettriano kiállításra külön jegyet kellett váltani, de az 5 Ł-os belépő elviselhető volt.

Aztán jött a csoda… Vettriano művészetét nehéz lenne megmagyarázni. Képei szinte élnek, kisebb távolságból szinte fényképnek tűnnek. Számomra az igazi élmény az volt, hogy szinte minden kép magában hord egy történetet. A kép, a cím és a hozzá fűzött kommentár sokszor megnyitotta a történetek világát, és teljesen ránk volt bízva, hogy mit is látunk a vásznon…

Több képnél írt a festő arról, hogy Leonard Cohen dalok inspirálták a kép megalkotásakor. Cohen dalait magam is nagyon szeretem, így aztán könnyű volt azonosulni a képekkel. De látunk Tina Turner által inspirált képet is.

Sokat elárult az is, hogy a képek tulajdonosainál általában csak annyit írtak, hogy magángyűjtemény, de azért néhányan vállalták kilétüket. Jack Nicholson például két képet is kölcsönzött a kiállításra. De voltak más ismerős nevek is a világ szinte minden tájáról…


Összességében nehéz egy festmény kiállításról szavakban írni. Az internet korában könnyen rá lehet keresni a névre, és rengeteg képet meg lehet nézni. Mindenesetre számomra tökéletesen megérte ekkorát utazni, hogy élőben láthassam a képeket, mert az élmény maga volt a csoda! Bár kis hazánkban is többen ismernék Vettriano műveit!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes

Oran Mor



Cím: UK – Glasgow, Top Of Byres Road, G12 8QX
Asztalfoglalás: 0141-357-6200
Látogatás: 2014.01.24.
Honlap: www.oran-mor.co.uk

1.   Külcsín: Eredetileg 1862-ben épült a Kelvinside Parish Church, amely 2004-ben nyitotta meg kapuit jelen formájában. Kívülről egy csodaszép és hatalmas templom az egész: toronnyal, haranggal, és hatalmas, égbe törő szürke kőfalakkal.

2. Belbecs: Még sosem láttam ilyet a világon. A csodás templomi külső Glasgow egyik legkülönlegesebb éttermét rejti magában. A pincében és az emeleten különtermek állnak rendelkezésre, így rendszeresek itt az esküvők, a koncertek és a színházi előadások is. A középső szinten pedig egy hatalmas bár / étterem fogad minket. Minden eredeti, a dekorációk, az ablakok, és minden nagyon szép. A sarokban pedig hatalmas kandalló ontja a meleget, aminek külön örültünk, hiszen épp bőrig áztunk az ide tartó úton…

3.  Étkek: Az étlap aránylag rövid: néhány helyi jellegzetesség, tészták és az elmaradhatatlan hamburger. Jól látható, hogy a törzsközönség ide nem igazán étkezni jár. Ennek ellenére minden nagyon finom volt. Jómagam egy paradicsomos tésztát próbáltam ki, nagyon kellemes volt. De a legcsodásabb itt az extra hamburger volt. Húsból. Marha húsból…

4.  Italok: Az Oran Mor legkülönlegesebb része a whisky bár, ahol az italnak több mint 400 fajtáját kóstolhatjuk meg. Van itt hordós, üveges, öreg és fiatal, mindenféle. Jómagam nem vagyok whisky rajongó, de itt kötelező program volt a kóstolás: előbb egy szárazabb, utóbb egy egészen különlegesen füstös ízű nedűt próbáltunk ki. Na jó, rajongó nem lettem, de el kell ismerni, finom ízeket kóstolhattunk meg. E mellett persze van itt minden, ami kell. Rengeteg féle sör, borok, üdítők. Számomra Skócia egyik legkellemesebb meglepetése a mindenhol nagy választékban kapható cider italok voltak. A kissé szárazabb változat egészen zseniális volt!

5.    Szerviz: Angol szokás szerint a pincér nem jön az asztalhoz. Nekünk kell a pultnál rendelni, és csak a leadott rendelést szolgálja fel az alkalmazott. Így túl sok kapcsolat nem alakulhatott ki, de láthatóan mindenki gyors volt és profi. A pultos lányt sikerült kellőképpen kiakasztanunk: rendelésünk úgy nézett ki, hogy X számú whiskyt és Y számú sört kérünk. Erre hatalmasra kerekedett szemekkel csak ennyit mondott: „Lehetne ezt pontosítani…?”

 
6. Árak: Helyi viszonylatban középáras a hely. Látszott ez többek között azon is, hogy a délutáni órában egyre inkább megtelt az egész épület. Jöttek fiatalok, középkorúak és idősebbek is egyaránt. Egy pohárkára, egy beszélgetésre a jól végzett munka után. Hiába, ez egy másik világ…

7.  Értékelés: Már csak a külsőségek miatt is érdemes megkeresni a helyet. Na jó, nem azt mondom, hogy könnyű odajutni, de aki a közelben jár, semmiképp se hagyja ki a zseniális élményt!

Értékelés: 1 (Borzalom) - 10 (Mennyei!) skálán: 10 pont – Mennyei!

Amerikai botrány



(American Hustle)
Színes, feliratos, amerikai-angol krimi, 137 perc, 2013
Rendező: David O’Russell
Főszereplők: Christian Bale, Bradley Cooper, Amy Adams, Jennifer Lawrence, Robert De Niro, Jeremy Renner, Jack Huston

Irving és Edith az amerikai történelem legzseniálisabb szélhámosai. Boldogan élnek, míg egy napon DiMaso a kőkemény FBI ügynök elkapja őket. Szabadulásukért cserébe az ügynöknek kell dolgozniuk, aki politikusok és a maffia kapcsolatát szeretné lebuktatni. A csalás sikerül, a tét egyre nagyobb, végül már a New Yorki polgármester mellett szenátorok, képviselők és a legnagyobb maffiózók is belekeverednek az ügybe. (Keveredtek, mert a sztori nagyrészt igazi…) Ez a tét már túl magas, így Irving és Edith kénytelen kitalálni valamit, hogy mentsék, ami menthető…

David O’Russell remek filmet csinált. Eddig 3 Golden Globe-ot kapott és 10 Oscar jelölése van. Nem véletlenül. A sztori remek, a film kellően pörgős, a megjelenés pedig tökéletesen korhű. Kiváló a zene, jó a fényképezés, egyszerűen minden jól van összerakva.

Persze a lényeg a zseniális szereposztás. Ennyi sztárt aránylag régen láttam egyszerre a filmvásznon. Christian Bale remekel a svindler szerepében. Tök béna a megjelenése, főleg, hogy több kilót felszedett a film kedvéért. A változás oka, hogy minél inkább hasonlítson az eredeti figurára. Az eredmény pedig egy remek játék. Bradley Cooper tökéletesen az ellentéte a mindig nyugodt zseninek. Ő kemény, impulzív, alig tudja tartóztatni magát, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy akarja. Zseniális alakítás. Jeremy Renner pedig polgármesterként brillírozik. A három pasi mellett két zseniális színésznő emeli a színvonalat. Amy Adams a szélhámos partnere, Jennifer Lawrence pedig a felesége szerepében nyújt remek alakítást. Adams veszélyesen gyönyörű és esendő. Még egyetlen filmben sem láttam ilyen lenge ruhákban játszani, de nem ettől felejthetetlen… Lawrence pedig idióta, iszákos és rémesen buta, de azt olyan elemi erővel játssza, hogy teljesen hihető minden. Ha nem tudnám, hogy milyen tehetséges színésznő, simán elhinném, hogy csak magát hozza… Igen, itt kezdődik a tehetség!
   
Kiváló film, remek hangulat, hatalmas csavarok, jó poénok és mesteri színészi alakítások. Ennél több nem kell egy maradandó élményt nyújtó kiváló filmtől. Imádtam, ajánlom!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

2014. január 31., péntek

Én, Frankenstein



(I, Frankenstein)
Színes, magyarul beszélő, amerikai-ausztrál horror, 2013
Rendező: Stuart Beattie
Főszereplők: Aaron Eckhart, Yvonne Strahovski, Bill Nighy, Jai Courtney, Caitlin Stasey, Aden Young, Deniz Akdeniz, Miranda Otto

Dúl a háború világunkban. Vannak a jók (vízköpők) és a rosszak (démonok). Haláluk esetén előbbiek a Mennybe, utóbbiak a Pokolba kerülnek. És van a 200 éve született lény, akit Frankenstein megteremtett. A lény, aki élő testben lakik, de nincs lelke… A gonosz démon herceg terve egyszerű: évszázadok alatt összegyűjtött rengeteg emberi hullát. Ha megfejti a Frankenstein titkot, máris van egy rakat élő hullája, akiknek nincs lelke, így ezekbe a testekbe beköltözhetnek a halott démonok, így persze el is dőlne minden… Ezt persze meg kell akadályozni. Nagyjából ennyi a sztori, ami közben kiderül, hogy a lélektelen lénynek mégis csak van szíve…

Közepesen unalmas sztori, közepesen unalmas megvalósítás, közepesen gyenge szereplőkkel. Aaron Eckhart egykoron szebb napokat látott vitéz, de most rendesen visszacsúszott a B mezőnybe. Miranda Otto szebb napokat látott múltja után még mindig nagyon szép, de ennél többet nem tud most megmutatni tehetségéből. Az egyetlen üde színfolt Bill Nighy, aki az Underworld óta megnyerte magának a fő gonosz szerepét…

Egyszer nézhető film, az egyetlen, ami érdekessé teszi, az szokás szerint a látvány, ami a számítógépnek és a zseniális sminkeseknek köszönhetően valóban remek. Ennél több jót nehéz lenne mondani róla…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont – Közepes