2013. november 12., kedd

Momentán Társulat: Best Of...




Közreműködő: Bódy Gergő, Boldoghy Borbála, Harsányi Bence, Kiskovács Attila, Nemes Takách Kata, Pirisi László, Tóth Barnabás, Váradi Zsuzsi
Helyszín: IMPRÓ – kreatív töltőállomás – 1066. Budapest, Ó utca 4.
Dátum: 2013.11.12.

Megismétlem a múlt heti megállapításomat: „Meggyőződésem, hogy a Momentán Társulat a hazai színházi élet karácsonyfájának egyik legcsillogóbb dísze.” Ez ma este még jobban megerősítést nyert bennem.

Épp tegnap volt 10 éves a Társulat. Ennek alkalmából tíz napon keresztül tíz ünnepei előadást mutattak be. A mai az utolsó: Best Of – a legjobb előadások legjobb játékainak gyűjteménye. Az ünnepi alkalomra való tekintettel Molnár Levente kivételével az egész csapat együtt volt, így a megszokottnál nagyobb volt a létszám.

Bódy Gergő ezúttal nagyon jó volt. Bevezetőjében mondta el a lényeget: a Társulat önfenntartó. Immár tíz éve mindennemű állami segítség vagy vállalati szponzoráció nélkül működnek. Csak és kizárólag a közönség tartja el őket. Mi ez, ha nem tehetség? (Másrészt: felháborító számomra, hogy egyes „színházak” mekkora összegeket tapsolnak el idióta rendezők hagymázas álmainak színpadra vitelével, egyik darab betegebb, mint a másik, egyik nagyobb bukás, mint a másik. Az igazi tehetségeknek pedig nem jut semmi…) Mindegy, a tény vitathatatlan. A csapat remek, ezért a közönség már tíz éve imádja őket. Én is. És az újévi fogadalmaim között biztosan ott lesz, hogy minden fórumon reklámozzam a Társulatot – mert MEGÉRDEMLIK!

Gergő bevezetője után hamar belendült a csapat. Egyik játék a másik után, és mi nézők csak fogtuk az oldalunkat a röhögéstől. Volt olyan pillanat, amikor egyszerűen nem hittem el, amit láttam, volt, amikor könnyeztem a nevetéstől. A csapat friss, zseniális és valóban szórakoztató!

Gyors szünet, majd második forduló. Volt itt mozi előzetes, volt 5 lépéses történet, meg minden, amit csak ki lehet találni. Aztán Gergő a színpadra hívta a három lányt: meg kell küzdeniük egy pasiért. Akit a közönség soraiból választunk ki. Bori kimondta: 10-es sor. Gergő számolni kezdett… Aztán megtörtént minden néző rémálma: rám mutatott. Mire levegőt vettem, már a folyosón álltam Barnával, aki próbált nyugtatni: az én dolgom csak az, hogy három kérdést tegyek fel, a lányoké a szerep. Persze, dohogtam én, miközben lassan leolvadt a sminkem.

A következő pillanatban a színpad közepén ültem, köröttem három zseniális és remek színésznő. Zsuzsi kezdett… hamar kiderült, hogy ő egy ijedt kukáslány… Aztán Bori… Nos, ő nagyjából a nagymamám lehetett, mindenesetre nehezen beszélt (inkább kiabált)… Majd Kata, aki nagyon pénzes és vagány csaj volt, aki a házassági szerződésbe azonnal bele akarta venni a teljes szabadságot. A csajok remekeltek, a közönség szakadt a röhögéstől, én meg izzadtam. Válasszam Zsuzsit? Mert olyan kedvesen mondta ki a nevem. Na de a paradicsomos káposztába galacsinokat akart főzni… Vagy Katát, aki hagyná, hogy férfi legyek, de járná a saját útját? A reflektorok fényében bizony csúnyán megijedtem és úgy döntöttem: ezúttal nem nősülök…

Végül egy reneszánsz szerenáddal búcsúzott a csapat.

Összefoglalva: a Momentán elképesztő. Hihetetlen, hogy mennyire érzik egymást a színészek, elképesztő, ahogy pillanatok alatt rímekbe szedett poénokkal tudnak bombázni, és mindennél többet ér, hogy elképesztő a humoruk. Ha ezt az estét nézem csak, akkor Gergő érdemli az első dicséretet, a következőt pedig Váradi Zsuzsi és Nemes Takács Kata. Ők ketten kiemelkedtek ma este. Zsuzsi valami elképesztően jó volt költőként, Kata pedig sziporkázott, mint egy csillagszóró. Nem tehetek róla, de imádom. A hangját, a poénjai, az érzékenységét – és azt, hogy ezt a színpadon át is tudja adni. Szerintem Nemes Takách Kata az év színésznője. Nem a bulvár botrányai, hanem a tehetsége miatt… Már ha emlékszünk még erre a szóra… A srácok mintha kicsit fáradtak lettek volna már a 10 estés sorozat végén, így a két leányzó volt az, akik igazán nagyokat alakítottak. Na jó, Bence énekes számai nagyon ott voltak.

Hölgyek és urak! Tessék látogatni a Momentán műsorait! Érdemes benevezni a Nulladik órára (minden hónap első hétfőjén reggel 7-től 8-ig!!!), és érdemes megnézni bármelyik esti előadást is! Mert mindegyik jó – mindegyik másért. Sőt, cégvezetők figyelmébe ajánlom, hogy a Társulat kihelyezett fellépéseket is vállal. Megéri a befektetés, mert garantált a szórakozás! Ráadásul érdemes visszatérni, hiszen a rögtönzés miatt minden este más. Itt nincs két egyforma előadás!

Mert ez a csapat azt tudja, amit nem sokan: önfeledt mosolyt varázsol megfáradt arcunkra a szürke hétköznapok kilátástalan harcai közepette is! Ez pedig mindent megér!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes!

2013. november 10., vasárnap

Phillips kapitány



(Captain Phillips)
Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 134 perc, 2013
Rendező: Paul Greengrass
Főszereplők: Tom Hanks, Max Martini, Michael Chernus, Barkhad Abdi, Chris Mulkey,

A film megtörtént esetet dolgoz fel: 2009. április 8-án valóban szomáliai kalózok támadták meg a Maersk Alabama teherhajót. A vásznon tehát ismét egy igaz történetet látunk.

A Alabama mintegy 20 fős legénységgel hajózik Kenya felé, rakománya jórészt segélyszállítmány afrikai országoknak. Szomália partjainál egy csónak fegyveres veszi üldözőbe a hajót. Próbálnak manőverezni, de a nagy hajó esélytelen a fürge csónakkal szemben. Phillips kapitány utasítására a legénység elbújik, hogy ne lehessen túszokat ejteni. A kapitány két emberrel fogadja a négy fegyverest, akik pénzt akarnak. A legénység azonban résen van, sikerül kijátszaniuk a fegyvereseket, és elfogják vezetőjüket. Átadják a hajó mentőcsónakját, de a kalózok az utolsó pillanatban elrabolják a kapitányt is. Ezután Szomália partjai felé veszik az irányt. Megérkezik a flotta, majd a SEAL osztaga is. Mindenáron meg kell akadályozni, hogy a mentőcsónak elérje a partot…

Paul Greengrass néhány gyenge produkció után végre újra elemében van. A film pergős, folyamatosan fokozódik a feszültség, zseniálisak a kamera beállítások és nagyon dögös a zene. Nem akar hősöket előállítani, pontosan megmutatja az emberi oldalát ennek az elképesztő történetnek. Mestermunka!

A siker garanciája a kiváló szereplők sora. Egyrészt a kapitány szerepében Tom Hanks. Egy ideje csak kisebb limonádékban láthattuk, de itt és most felülmúlja minden egykori alakítását. Zseniálisan játszik. Megmutatja, a kisemberből hogyan lesz hős, majd az utolsó jelenetben egészen elképesztően nézhetünk a külsőségek mögé. Ez a bizonyos utolsó jelenet mindent visz. Ennyire döbbenetesen emberi alakítást még sosem láttam akciófilm végén, nem véletlen, hogy minden kritika kiemeli és ódákat zeng róla.

A másik oldalon ott van Barkhad Abdi – egy amatőr. Aki elképesztően játszik. Fél, de büszke, akar valamit, de néha meginog. Emberi módon ábrázolja a kalózt, egyik-másik pillanatában döbbenetesen mély a játéka: „Talán Amerikában… Talán ott…” De dicséretet érdemel a másik három kalóz is, sőt a film többi szereplője is.

Félelmetes látni a profi harci gépezet működését, a másik oldalon pedig látni a kétségbeesett kalózok küzdelmét… A film azért döbbenetesen izgalmas, mert végig tudjuk, hogy esélytelen a küzdelem, és mégis…
  
Merem megjósolni, hogy ez a film több Oscar jelölést is fog kapni. Megérdemelten! Nem az akció miatt, hanem a rendkívül erős alakítások miatt!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes