Albertina: René Magritte kiállítás

Kiállítás: René Magritte életmű tárlata

Múzeum: Ausztria, Bécs – Albertina

Cím: 1010-Wien, Albertinaplatz 1.

Információ: (+43) 153-48-30

Honlap: www.albertina.at

Látogatás: 2011.12.18.

Bécs Karácsonyi fényeinek megtekintése ideális program Arany Vasárnapra, így nem is csodálkoztam, mikor Vivi előállt az ötlettel. Persze, ha mi ott járunk, akkor minimum egy kiállítást is meg kell nézni. Kellemeset a hasznossal. Ezúttal René Magritte életművét bemutató tárlatra esett a választásunk. Na jó, mindenki tévedhet…

René Magritte nagy művész – a kritikusok szerint. Szerintem biztos, hogy beteg ember… 1898-ban született Belgiumban, édesanyja 1912-ben öngyilkosságot követett el, Magritte jelen volt, mikor a holttestet kihúzták a folyóból. Ez az élmény persze jelentősen rányomta bélyegét korai műveire… 1926-ban készítette első vállaltan szürrealista festményét. Innentől 1967-ben bekövetkezett haláláig elég kacskaringós utat járt be – és ezt a kiállítás remekül be is mutatja.

Különböző korszakaiban egymástól egészen eltérő módon alkotott. Egyes munkái valósággal csodálattal töltöttek el (főleg a fényes sorozat: The Empire of Light), mások értelmezése komoly nehézségekbe ütközött (Flavour of Tears, Philosopher’s Lamp), megint mások kimondottan elborzasztottak (Mme Recamiére, The Red Model). Főleg szürrealistaként határozható meg, de közel állt hozzá az absztrakt, néhol azonban alkotott egy sorozat impresszionista képet is.

Tény, hogy sokoldalú művész volt: festett, illusztrált. Ő készítette a Fantomas krimik borítóit, aztán fényképezett, kisfilmeket készített. Sőt, egy ötletesen elkerített részben láthattuk egy durván szexuális novellához készített illusztrációit is.

Számomra nagy tanulság volt egyik legismertebb műve, mely egy pipát ábrázol, alatta a felirat: Ez nem egy pipa… És tényleg nem az, hiszen ez egy festmény… De ezt a logikát magamtól valószínűleg nem követtem volna végig.

Másik érdekesség volt az Anniversary (Évforduló) című kép, mely egy hatalmas sziklát ábrázolt egy szobában. Ennek értelmezése aztán sok lehetőséget ad számunkra…

A tárlat igen gazdag. Rengeteg kép származik magán gyűjteményekből, így valóban érdemes megnézni, valószínűleg ennyi mű egy helyen nem igen látható egyszerre. Ráadásul valamennyi nagy korszaknak megtalálhatóak a képviselői.

  

Őszintén: Magritte nem lett a kedvenc festőm. A tárlat gazdag és remekül szerkesztett, de ettől még ezek a festmények – néhány kivételtől eltekintve – nem lopták be magukat a szívembe…

Értékelés: 1 (Gyatra) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 4 pont - Remek

Éjféli Kiáltás Gospel 5 éves jubileumi koncert

Közreműködő: Éjféli Kiáltás Gospel Kórus

Helyszín: Versailles Rendezvényterem - Budapest

Dátum: 2011.12.17.

Öt éves az Éjféli Kiáltás Gospel Kórus. Ezt az alkalmat stílusosan egy remek koncerttel ünnepelték meg. Kimondottan szép gesztus, mikor az ünnepelt ad ajándékot az ünneplőknek…

A megközelítés nehézkes, mert a környéken szinte lehetetlen parkolni, de egy hosszabb séta még jól is esik a kellemes téli estén. Az épülethez érve csak a második emeletre kell felmászni, és máris bent vagyunk a színházteremben. Feldíszített fenyő adja az ünnepi hangulatot, más dekoráció nincs, csupán az együttest láthatjuk, amint félkörben állnak a színpadon.

Élő zenekar kíséri a dalokat: zongora, ütősök, gitár és trombita. Tehetséges fiatal zenészek játszanak. A karmester pörög, a kórus pedig szépen belelendül. Jézust dicsőítő dalokat adnak elő több nyelven. Egy-egy dal erejéig szólót énekelnek a legjobb énekesek.

Időnként megáll az ének, hogy a műsorvezető elmondhassa információit. Ezzel nekem két bajom volt: az egyik, hogy a hölgy nem mutatkozott be, nem mondta el, milyen minőségben áll a színpadon. Nyilván családias a rendezvény, de szerintem ez mégis hiányzott. A másik bajom, hogy bár nagyon szép nyelvezettel, úgymond ékesen beszélt, de tette mindezt papírok felolvasásával. Valahogy jobban szeretem az élő konferálást – ami nyilván nem azt jelenti, hogy nem írták meg előre a szöveget, csak kicsit másképp hat az egész. De ez nem vett el a produkció erejéből.

Jézus és Karácsony, egyik vidám ének következett a másik után. Majd az Oh, Happy Day című dal elhangzása után rövid prédikáció következett, melyből az ünnep előestéjén megismerhettük létünk nagy kérdéseit. Az atya megkérdezte a Kórus tagjait, vajon melyik volt életük legszebb napja. A válaszokat négy csoportra osztotta, de a végkövetkeztetés mindig ugyanaz lett: életünk legemlékezetesebb pillanatai a Nagy Találkozásokhoz kötődnek. Társsal, testvérrel, szülővel, gyermekkel, vagy éppen Istennel. Igazán szép és felemelő Adventi üzenet volt.

Eztán következett a második felvonás. Újabb sikerek és slágerek, sőt láthattunk egy kis filmet is ez együttes elmúlt 5 esztendejének legemlékezetesebb pillanataiból. Majd egy ponton a kórushoz csatlakoztak az egykori tagok is, és a jelentősen felduzzadt formációja együtt énekelte el a legnépszerűbb dalokat. A műsor végén köszönetet mondtak a számos közreműködőnek, akik segítettek a remek kis koncert megszervezésében, illetve a nagy számú támogatónak, akiknek köszönhető a csapat életben maradása.

Végül az előtérben álló fogadás következett, az Együttes vendégül látta a közönséget, süteményeket és üdítőket lehetett fogyasztani. Igazán kellemes gesztus volt.

Tehetséges és lelkes fiatalok, ünnepi hangulat, zene… Ez pont elég a sikerhez… A kifelé kapott ajándék mézeskalács szívet pedig nem eszem meg, elteszem emlékbe!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 4 pont - Kitűnő