Kiállítás: René Magritte életmű tárlata
Múzeum: Ausztria, Bécs – Albertina
Cím: 1010-Wien, Albertinaplatz 1.
Információ: (+43) 153-48-30
Honlap: www.albertina.at
Látogatás: 2011.12.18.
Bécs Karácsonyi fényeinek megtekintése ideális program Arany Vasárnapra, így nem is csodálkoztam, mikor Vivi előállt az ötlettel. Persze, ha mi ott járunk, akkor minimum egy kiállítást is meg kell nézni. Kellemeset a hasznossal. Ezúttal René Magritte életművét bemutató tárlatra esett a választásunk. Na jó, mindenki tévedhet…
René Magritte nagy művész – a kritikusok szerint. Szerintem biztos, hogy beteg ember… 1898-ban született Belgiumban, édesanyja 1912-ben öngyilkosságot követett el, Magritte jelen volt, mikor a holttestet kihúzták a folyóból. Ez az élmény persze jelentősen rányomta bélyegét korai műveire… 1926-ban készítette első vállaltan szürrealista festményét. Innentől 1967-ben bekövetkezett haláláig elég kacskaringós utat járt be – és ezt a kiállítás remekül be is mutatja.
Különböző korszakaiban egymástól egészen eltérő módon alkotott. Egyes munkái valósággal csodálattal töltöttek el (főleg a fényes sorozat: The Empire of Light), mások értelmezése komoly nehézségekbe ütközött (Flavour of Tears, Philosopher’s Lamp), megint mások kimondottan elborzasztottak (Mme Recamiére, The Red Model). Főleg szürrealistaként határozható meg, de közel állt hozzá az absztrakt, néhol azonban alkotott egy sorozat impresszionista képet is.
Tény, hogy sokoldalú művész volt: festett, illusztrált. Ő készítette a Fantomas krimik borítóit, aztán fényképezett, kisfilmeket készített. Sőt, egy ötletesen elkerített részben láthattuk egy durván szexuális novellához készített illusztrációit is.
Számomra nagy tanulság volt egyik legismertebb műve, mely egy pipát ábrázol, alatta a felirat: Ez nem egy pipa… És tényleg nem az, hiszen ez egy festmény… De ezt a logikát magamtól valószínűleg nem követtem volna végig.
Másik érdekesség volt az Anniversary (Évforduló) című kép, mely egy hatalmas sziklát ábrázolt egy szobában. Ennek értelmezése aztán sok lehetőséget ad számunkra…
A tárlat igen gazdag. Rengeteg kép származik magán gyűjteményekből, így valóban érdemes megnézni, valószínűleg ennyi mű egy helyen nem igen látható egyszerre. Ráadásul valamennyi nagy korszaknak megtalálhatóak a képviselői.
Őszintén: Magritte nem lett a kedvenc festőm. A tárlat gazdag és remekül szerkesztett, de ettől még ezek a festmények – néhány kivételtől eltekintve – nem lopták be magukat a szívembe…
Értékelés: 1 (Gyatra) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 4 pont - Remek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése