2012. augusztus 28., kedd

Hooters - Budapest


Cím: H. Liszt F. tér
Asztalfoglalás:
Látogatás: 2012.08.28.
Honlap:

1.    Külcsín: Kívülről semmi extrát nem látunk, egy a Liszt Ferenc tér kellemes éttermei közül. (Tehát: igen nehéz és drága a parkolás, készüljünk hosszabb sétára.) Talán csak a messziről feltűnő narancssárga napellenzők jelzik előre, hogy itt és most egy különös étterem nyitotta meg kapuit. (Ez azért elég komoly esemény, így mi is a megnyitás utáni első napon jártunk ott…)

2.    Belbecs: Tipikus amerikai sport-gyorsétterem. Egyszerű kinézet, a dekorációban szinte minden narancssárga. A falakon hatalmas TV-k, melyekben sport közvetítéseket lehet nézni. Mellettünk épp egy általunk sosem látott játékot játszottak amerikai fiúk… A maradék helyeken poszterek, Hooters lányok fotói, újságok címlapjai. Az egész egyszerű, de minden kellemesen tiszta és kényelmes. Az a hely, ahol szívesen ülünk le egy italra, vagy étkezésre.

3.    Étkek: A Hooters két dologról híres: az egyik a csupa nagy keblű és igencsak szemrevaló felszolgáló lányokból álló csapat, a másik a minőségi étel. Amolyan szokásos amcsi kajálda: csirke szárny (rengeteg változatban), saláták, különleges hamburgerek és néhány kiegészítő. Első alkalommal belekóstoltunk a csirkés világba: 10, 20 vagy 50 (!!!) szárny kérhető – lehet sült vagy panírozott – számtalan ízesítéssel és választott mártogatóssal. Klasszikus rántottat kérünk csípős változatban és a híres daytona szószos változatot. Mindkettő rendkívül ízletes! A rántott hagyma karika omlós, szinte olvad a szájban. Csak az íz kedvéért még megkóstoltuk a Philly steak szendvicset – ez egyenesen mennyei! Ilyen puha marhát már rég ettem. A burgerekre már nem maradt energia, ezeket a következő alkalomra hagytuk…

4.    Italok: Sörök, üdítők és koktélok, itt bizony minden van. Ellentétben más gyorséttermekkel, itt nyugodtan fogyaszthatunk alkoholt. Ami még fontos: az italokra nem kell órákat várni, alig két perccel a rendelés után már meg is kaptuk őket. Pedig az emeleten ültünk…

5.    Szerviz: No, itt van az igazi titok nyitja. Hiszen az 1983-ban megnyílt első étterem óta már több mint 24 országban és több mint 400 étteremben élvezhetjük a kiszolgálást – valamit tehát tudnak. Persze itt szokás rávágni: a nagy mellű lányok a titok nyitja… De ennél azért többről van szó… Ebédidőben érkezünk, láthatóan telt házzal működik a háromszintes étterem. Az ajtóban egy hostess fogad és megkér, hogy igyunk valamit a bárban, amíg várnunk kell az asztalra. Iszunk, nézünk valami sportot és vizslatjuk a lányokat: no igen, ennyi csodaszép teremtést egyszerre látni valóban élmény. Néhány perc múlva szólnak: van asztal. Egy újabb hostess odakísér és leültet és elmondja: mindjárt jön a Hooters lányunk. Meg is jelenik Hajni: gyönyörű… hatalmas a mosolya. Bemutatkozik, mosolyog, megkérdezi választottunk-e vagy ajánljon valamit. Beszélget, mosolyog és érdemes rá hallgatni. Leadja a rendelést majd visszajön, leül hozzánk és beszélget velünk. Mondom még egyszer: mosolyog… És nagyon kedves. Az étteremről és a castingról kérdezzük, kedvesen válaszolgat. Közel 60 lányt vettek fel, sokan beszélnek nyelvet, amúgy nagyon változatos a csapat. Nem egy típust kerestek: egyszerűen olyan lányokat, akik szépek, kedvesek és nyíltak… Evés után megkérdezzük: szabad-e egy képet csinálni vele. Természetesen mondja és ajánlja, hogy odahív még 2-3 kolléganőt. De tekintve, hogy minket az ő kedvessége és szépsége bűvölt el, ezzel nem élünk. Kifelé menet még visszanéztem: azonnal előkerült egy tisztítószeres flakon és letörölte az általunk összemalacozott asztalt. Ja, itt nincs két hetes sült krumpli darab a terítőn, és a következő vendég sem ragad a zsíros asztalhoz… A titok tehát a nagyon emberi kiszolgálásban és a tökéletes szervízben rejlik. Ezt kéne eltanulni…  (Felső kép: az amerikai trénerek, középen Miss Hooters 2012. Alsó kép: hátul Hajni, a Tündér)

6.    Árak: A különleges színvonalhoz és a rendkívül finom ételekhez képest nem drága a hely. Az általunk ismert valamennyi hasonló étteremnél jóval kevesebbet fizettünk… Ilyen minőségért pedig meglepő, hogy csak ennyi volt a számla.

7.    Értékelés: Remek étel, jó kiszolgálás és szemet gyönyörködtető lányok… Mi kellhet még? Zárásul még egy fontos idézet Hajnitól: „Nem ide nem csak pasik járnak… Tagadhatatlanul ők vannak többen, talán valóban a Hooters lányok miatt jönnek ide. De jönnek a csajok is, hiszen ennyi pasit egy helyen hol lehet találni…?” Igen: ha a kereslet találkozik a kínálattal, akkor ott bizony valami nagyon jó születik…

Értékelés: 1 (Borzalom) - 10 (Mennyei!) skálán: 9 pont - Csodálatos

Szerelem a hatodikon


(Les femmes du 6eme étage)
Színes, feliratos, francia vígjáték, 104 perc, 2010
Rendező: Philippe LeGuay
Főszereplők: Fabrice Luchini, Sandrine Kiberlain, Natalia Verbeke, Carmen Maura, Lola Duanes

1962. Jean-Louis Joubert egy Párizsi bróker, aki csendes unalomban éli életét nejével. Gyermekeik bennlakásos iskolába járnak igazából semmi nem zavarja unalmas életüket… Azonban minden megváltozik, mikor új cseléd áll szolgálatukba: követve az aktuális divatot egy spanyol lányt vesznek fel. Maria teljesen ellentéte Joubert-nének: mosolygós, életvidám, és bölcs. Jelenléte teljesen elvarázsolja Jean-Louis-t, aki a lányon keresztül bepillant az eddig teljesen ismeretlen cselédi életbe. Kiderül, hogy jó ember, egymás után segíti megoldani problémáikat – miközben felesége meg van győződve arról, hogy egy közismert férfifalónak udvarol. A konfliktus elkerülhetetlen, hiszen a szürke párizsi élet és a spanyol életvidámság kontrasztja hatalmas…

Philippe LeGuay rendező mestermunkát végzett. Az igazi francia vígjátékok hagyományai szerint csinált filmet, ami végtelenül kedves, nagyon szórakoztató, ám igencsak szívbe markoló. Az a típusú romantikus film, amin jókat nevetünk, mégis az első percben szívünkbe zárjuk a szereplőket. A dolog működik: altesti humor és gusztustalan etűdök nélkül is…

Remek a fényképezés és a zene, de az igazi kincs a sok remek színészi alakítás. Fabrice Luchini esetlen, kissé béna, ám rendkívül visszafogott. Minden, csak nem jó pasi. Mégis esetlenül is azonnal megszeretjük. Kis rigolyáival, berögzült szokásaival együtt. Igen, vele olyan könnyű azonosulni… Vajon miért…? Sandrine Kimberlain zseniálisan alakítja a hihetetlenül unalmas feleséget. Annyira szörnyű, hogy már szinte szeretni való… Natalia Verbeke pedig tökéletesen az ellentéte. Nem a hagyományos értelemben vett szépség, de mosolya, nyílt tekintete és kedvessége szinte sugároznak. Tipikusan az a nő, akiért én is elmennék Spanyolhonba…

Van még egy rakás szereplő, akik mind nagyon jók. A fiúk rövid epizódszerepeikben, a spanyol cselédek a különös világukban… Mindenki remek munkát végez. Aztán játszik még egy kis történelem, csipetnyi politika, és sok-sok élhető és érezhető érzelem…
     
Gyönyörű film, igen szép mese. Mindenkinek érdemes megnézni, akinek vannak érzelmei…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

2012. augusztus 26., vasárnap

Ted


Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 107 perc, 2012
Rendező: Seth MacFarlane
Főszereplők: Mark Wahlberg, Mila Kunis, Seth MacFarlane, Nora Jones, Giovanni Ribisi, Patrick Warburton, Laura Vandervoort, Joel McHale, Melissa Ordway, Jessica Stroup, Ralph Garman

John Bennett magányos kisfiú. 8 éves korában Karácsonyra kap egy hatalmas plüssmacit, amely a gyermek kívánsága szerint életre kel és igazi jó barátja lesz… Ugrás az időben: John hivatalosan 35 éves, azonban igazából megmaradt gyereknek. Egy autókölcsönzőben dolgozik, de ideje legnagyobb részét az teszi ki, hogy Teddel a mackóval lóg: füveznek, buliznak és élik sajátos életüket. Csakhogy John életében van még valaki: Lori, a csodaszép barátnő, aki négy után már szeretne tovább lépni a kapcsolatban. De ez Teddel együtt igazán embert próbáló feladat…

Seth MacFarlane első alkalommal rendez valódi filmet. Sok hasonló próbálkozás elbukott, ő azonban sikert arat. A sztori elég jó, a színészek nagyon jók – viszont a poénok zseniálisak. A siker titka, hogy az egész hihetetlenül ki van találva. Mindehhez társul a remek fényképezés, az elképesztően élethű trükkök és a remek zene. No igen, a trükkök… Annyira valósághű a látvány, hogy eszünkbe sem jut, hogy Ted nem létezik…

A színészek mind nagyon jók. Mark Wahlberg igazán zseniális: máskor akció filmekben, most a vígjátékban brillírozik. Visszafogott és bamba – lehet, hogy valóban végig be volt tépve? Mila Kunis csodaszép, mint mindig. Üdítő, tehetséges és szívvel játszik: imádom. Ki kell emelnem még Nora Jonest, a nem kicsit híres énekesnőt, aki saját magát alakítja. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen tehetséges komédiás… Ne feledkezzünk meg Giovanni Ribisiről sem, aki az enyhén agyament mániást játssza tökéletesen hihetően. Úgy tűnik, neki is mindegy, kinek a bőrébe kell bújni, megbízhatóan hozza a figurát. A többiek pedig remekül adják a saját figurájukat. Sam L. Jones és Tom Skerrit önmagukat játsszák egészen bájosan…

Remek kikapcsolódás, igazi brutál vígjáték. Az egyetlen fontos megjegyzés: az egész film borzasztóan trágár. Ez nem kritika, mert a szöveg tökéletesen ide illik, de azért gyerekeknek nem való… A legjobban azok fognak szórakozni, akik jól ismerik az amerikai filmes és pop kultúrát. Ted ugyanis elképesztő sebességgel szórja a poénokat, amin a műértők könnyesre röhögik magukat… Nagy dobás, nem szabad kihagyni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Hobo: Vadászat


Közreműködő: Hobo és bandája
Helyszín: Park - Budapest
Dátum: 2012.08.25.

Mikor a Vadászat lemez 1984-ben megjelent, akkor az bizony forradalmi történet volt. Annak ellenére, hogy a legenda szerint Aczél elvtárs személyesen lektorálta… Csak álltunk ott, hallgattuk, és azt gondoltuk, hogy ilyen nincs is… Emlékszem, az akkori diákvezér, a szinte mindenkinél népszerűbb Nemes Gyula azt mondta: „Ez még nálam is jobb…”

Alig 28 évvel később Budapest egyik legújabb szórakozóhelyén, a Parkban állították színpadra a legendás művet.

Maga a hely: könnyen megközelíthető, van mellette hatalmas parkoló. Ez tetszik. Bent egy nagy koncert tér, és számos kisebb hely várja a vendégeket. Ez is jó. Körben pedig kocsmák hada várja a szomjas vendégeket… Nagy nehezen találtam egy étkező helyet is: a Gyros egészen zseniális volt, az igazi török típusú pitával, ilyet alig-alig lehet kapni valahol. Ettől jó kedvem lett. Ami aztán az italos pultnál párolgott el: a sör 300 Ft, viszont a dobozod cola 500 Ft. Hmm… Azért ez kissé durva… Nagy duzzogva, de azért kényelmesen helyet foglaltam a nézőtéren…

Hobo épp olyan, mint egykor. Hatalmas mackó a kócos hajrengetegével – az egyetlen különbség, hogy sörénye már erősen őszbe fordult. De ma is igazi showman: játszik, táncol, ugrál… Épp oly esetlenül, mint 28 éve… A zenekart ezúttal az ős-társ Póka Egon vezeti, játszik benne a briliáns Fekete Kornél, valamint egy ifjú gitáros és egy dobos. Az ő nevüket még nem sikerült megjegyeznem. Eredeti tervek szerint fellépett volna Tátrai Tibor is, de ő egy baleset miatt csak nézőként vehetett részt az eseményen.

Maga a Vadászat különleges darab: ma is épp olyan ütős, mint egykoron. Ahogy Hobo mondta: egykor az urak vadásztak, aztán az elvtársak. Ma pedig együtt vadásznak… No, igen.

A nóták nagyon ütnek, a zenészek elképesztően jól nyomják… Ja, ha valaki ért a hangszeréhez… Az egyetlen zavaró dolog, hogy a dalok közti szünetekben alig érteni, ami zajlik. Pedig Hobo kommentál, verseket szaval (Például egy egykor letiltott Petőfi verset, ami nem kerülhetett fel az albumra…), ezek a pillanatok egészen különlegesen, csak éppen alig érteni. Hobo beszél halkan, vagy a mikrofon rossz, az rejtély, mert a dalok közben igen rendesen szól a cucc, a szövegeket azonban alig érteni… Ezért nagy kár.

Végül nagyjából két órát tart az este. Ez az igazi nagyság: a 28 éve megírt dalokat kórusban énekelte a közönség… Hobo már nem fiatal, de még nem lehet leírni a hazai zenei színpadokról… Remek este, remek buli volt!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes!