2011. május 5., csütörtök

THOR


Színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm, 114 perc, 2011
Rendező: Kenneth Branagh
Főszereplők: Chris Hemsworth, Sir Anthony Hopkins, Natalie Portman, Tom Hiddleston, Kat Dennings, Stellan Skarsgard, Ray Stevenson, Idris Elba, Rene Russo

A Marvel stúdió egy újabb képregényt filmesített meg. Ja, az a sok eredeti ötlet, csak az ne volna… Persze minek keresni az újat, ha a régi jól bevált sztori ma is működik… Igaz viszont, hogy mostanra lett olyan a technika színvonala, hogy meg lehessen valósítani ezeket az álmokat…

Odin a Kilenc Királyság Atyja felettébb megharagszik fiára. Mert Thor nem követi apja parancsait, inkább fennhéjázó, öntelt módon viselkedik, ami háborúhoz vezet. Odin ezért a Földre száműzi az engedetlen Thort. Innen a sztori ketté válik: egyrészt látjuk, amit Loki kistestvér király lesz, s közben rá kell jönnünk, hogy ő bizony kicsit áruló és rossz fiú. Másrészt követjük Thort, aki egy földi tudós csapat segítségével keresi önmagát és a visszautat.

Nos, az Asgardi képek elképesztő látványvilágot tárnak elénk, csodaszép jelmezeket és háttereket. Ez valóban a boldogság és a bőség forrása. A Jégóriások világa pedig épp ez ellentéte:sivár és kietlen. Ezzel szemben a Föld kissé kietlen, az itteniek kicsit bénák, általában a földi képek inkább viccesek, és valóban: számos esetben remekül ülnek a poénok.

Kenneth Branagh az ismert Shakespeare színész ezúttal idegen világokban kalandozik, mégis ez jól áll neki. Askard világa ép eléggé mítikus és fennkölt, ezután a Föld gyérnek látszik, és jól mutatja meg ezt a kettősséget. Szépek a képek, elképesztőek a trükkök és jó a zene is, azaz az egész film rendben van.

Végül pedig jók a színészek. Chris Hemsworth ellenállhatatlan, a mosolya és a teste is lenyűgöző, a tini lányoknak már biztos ő a háttér képe. Sokat játszania nem kell, azt a kicsit jól hozza. Natalie Portman ezúttal csak epizodista, de annak aranyos. A Dennings-Skaarsgard duó poénjai viszont egyszerűen zseniálisak. Hozzájuk csatlakozik még a az FBI ügynök és számtalan névtelen mellékszereplő. Odafent Sir Anthony Hopkins kellően királyi, Tom Hiddleston pedig merészen gyűlölnivaló.

A végén persze eljön a nagy küzdelem, és az önmagát legyőző Thor meghozza az áldozatot, miáltal méltó lesz apja utódjának lenni. A záró képek pedig erősen sejtetik, hogy itt bizony lesz még folytatás..
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó

2011. május 2., hétfő

Rio


Színes, magyarul beszélő, brazil-kanadai-amerikai animációs vígjáték, 96 perc, 2011
Rendező: Carlos Saldanha
Főszereplők: Azúr, Csili, Luiz, Linda, Niko, Bobo, Tulio, Nigel, Marcel, Pedro

A Jégkorszak alkotóinak új animációs filmje immár 3D-ben tárja elénk Brazília szépségeit. Azúr még pici gyermekként kerül Amerika távoli sarkába. Ott nő fel Linda házi kedvenceként, olyan igazi házi kedvenc lesz, aki mindenféle emberies dologra képes, repülni viszont nem tud. Egy napon megjelenik Tulio, a kissé esetlen madár tudós, hogy Azúr fajának utolsó hím tagja és várja egy nőstény Brazíliában. Linda és Azúr némi hezitálás után a kötelesség teljesítése mellett döntenek, így érkeznek Rióba. Ahol Csili – mondjuk finoman – nem igazán várta a vőlegényt… A madarak valahogy kiszabadulnak, és Azúr akarata ellenére az utcán találja magát – összeláncolva magát Csilivel. Ekkor aztán elszabadul a pokol. Rossz indulatú madár tolvajok üldözik őket, kedves-bohó figurák szegődnek segítségükre, és mindeközben tombol körben a karnevál…

Kisebb gyermekeknek szól a mese, de a káprázatos látványvilág a nagyobbakat is elámítja. Kellemesek a dalok, az eredeti hangokat kölcsönző Jamie Foxx dalnoki képessége például kimondottan meglepett.

Jó a film, a 3D technika félelmetesen élethűvé teszi a sztorit. Melyből még sok hasznosat is megtudhatunk: például, hogy a madarak jobbak a majmoknál. Meg, hogy a szerelem szárnyakat ad… Meg, hogy a barátság mindennél fontosabb…
   
Jó kis film, ideális családi kikapcsolódás
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

2011. május 1., vasárnap

Chloe - A kísértés iskolája


(Chloe)
Színes, feliratos, amerikai-kanadai-francia thriller, 96 perc, 2009
Rendező: Atom Egoyan
Főszereplők: Amanda Seyfried, Julianne Moore, Liam Neeson, Max Thieriot, Meghan Heffern

Stewarték látszólag boldog házasságban élnek. David sikeres tanár, hallgatói imádják a sármos tanár urat. Felesége Catherine azonban hirtelen bepánikol. Meg van róla győződve, hogy  férje megcsalja, közben lassan szétesik a házassága. Szorongása annyira elhatalmasodik rajta, hogy kétségbeesett lépésre szánja el magát: felbéreli Chloe-t a fiatal prostituáltat, hogy környékezze meg a férjét. Ezután rettegve követi nyomon az eseményeket, és szinte átéli a titkos viszony részleteit. Arra azonban még rémálmaiban sem gondol, hogy milyen indulatokat szabadít el a kis játék… Hamarosan rá kell döbbennie, hogy talán semmi sem valóság körülötte, viszont még tini fia is belekeveredett a sztoriba. Menekülés pedig nincs, mert a bájos Chloe lassan átveszi az események irányítását…

Atom Egoyan filmje zseniális. El nem tudom képzelni, hogy miért csak két évvel a bemutatás után került nálunk vetítésre. Pedig fontos témákat feszeget: a hűség és a szexualitás titkai mellett az öregedésről és a félelmekről is nagy igazságokat tartalmaz. Jó a fényképezés, jó a zene, minden a helyén van. Mi csak ülünk, borzongunk, és nem lehet kitalálni a következő lépést…

A főszereplő trió mellett van pár kellemes statiszta a filmben, mindenki ügyesen hozza a figurát, de a mesét a három zseni viszi a hátán… Amanda Seyfried szép, néhol kicsit meztelen is, ez nem biztos, hogy annyira sokat segít neki… Viszont igaz rá a régi mondás: A távolság jól áll neki… Nem kéne túlzásba vinni a premier plánokat. Távolról viszont tényleg szép… Tökéletes ellentéte Julianne Moore. Nem fiatal már, nem is hibátlan a szépsége, mégis van valami extra kisugárzás ebben a nőben… Még idősödve és szorongva is gyönyörű… Liam Neeson pedig valóban korosodik, valóban sármos és nyugalma remekül ellensúlyozza a két nő között lassan pattanásig feszülő viszonyt… Valóban van valami a két nő között… Van valami furcsa kötődés, valami szikrázó feszültség, valami, mai a szemünk láttára érik meg, aztán persze szétrobban a buborék, és hideg zuhanyként ömlik szereplőinkre a valóság, aztán jöhet a drámai végkifejlet…

Remek mozi, feszültségekkel és félelmekkel terhelt, nagyon jó szereplőkkel. Vétek kihagyni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

A lány és a farkas


(Red Riding Hood)
Színes, feliratos, amerikai-kanadai fantasy, 100 perc, 2011
Rendező: Catherine Hardwicke
Főszereplők: Amanda Seyfried, Shiloh Fernandez, Gary Oldman, Max Irons, Lukas Haas, Billy Burke, Virginia Madsen, Michael Shanks, Julie Christie

Piroska és a farkas történetének újraértelmezése eléggé különösre sikeredett, de hát mit is várhattunk az Alkonyat filmek alkotóitól…

Messzi ország, kicsi falu, régi és sötét indulatok. A rengetegben élő vérfarkas minden teliholdkor áldozatot kap, cserébe nem bánt embert. Most azonban felrúgja a megállapodást: megöli Lucie-t, a fiatal lányt. Húga épp megszökni készült a faluból nincstelen szerelmével, mielőtt szülei a gazdag kovács fiához adják feleségül. A halál azonban mindent megváltoztat… A faluba érkezik Solomon Atya, a híres ördögűző, kinek katonái megszállják a falut és állítják: a farkas itt él köztük. A falusiak nem hisznek nekik, mígnem valóban megjelenik a fenevad és sorra szedi áldozatait. Azonban kiderül a szörnyű igazság: az állat valójában Valerie-t akarja, aki érti a beszédét. Innentől kezdve felgyorsulnak az események: mindenki gyanús. Peter a szerelmes favágó, Henry a kovács fia, August atya a falu papja, de még a nagymama is. Miközben a vérfarkas sorra szedi áldozatait, lassan fény derül a régi titkokra és Valerie előtt összeáll a kép. Aztán nem mindennapi véget ér a történet…

Catherine Hardwicke hozza az Alkonyatos sablonokat. Egyes helyszínek szinte pontosan emlékeztetnek a korábbi filmre. Ennek ellenére a film jó. A sztori egyedi, s mikor elhangzik a híres párbeszéd (Nagymama, miért ilyen nagy a szemed? Hogy jobban lássalak…) szinte felnevetett a közönség. Mert a piros köpenyen kívül amúgy semmi nem emlékeztet a régi mesére… De ez így pont jó. Ahogy szép a fényképezés is, egyes képek szinte festőiek. Ki kell továbbá emelni a zenét is, mely nagyon-nagyon jól sikerült!

A szereplők kiválasztása is jól sikerült. Amanda Seyfried a főszerepben kicsit érettebben játszik korábbi filmjeinél. Igazából ő a szőke szépség, aki nagy (és valóban szép) szemeit meresztve csodálkozik a világra. Kétkedésem oka, hogy a lány szép, de a közeli felvételeken kiderül, hogy azok közé tartozik, akiknek jól áll a távolság. Nem kéne hát erőltetni a premier plánokat, igaz, akkor meg nem látnánk, hogy szép a szeme… Nehéz kérdés… Aztán van két ifjonc: Shiloh Fernandez és Max Irons. Szépek, sármosak – a kislányok elalélnak a moziban -, és persze vetélkednek (újabb strigula az Alkonyat filmekhez)… Gary Oldman remekel az ördögűző szerepben, és persze nagyon jó a nagyit alakító Julie Christie is. Billy Burke ezúttal Valerie apját játssza, neki valahogy mindig furcsa szerepek játszanak…

Végeredményben azt kell mondanom, hogy nagyon jó a film. Friss, üde és élvezetes. A kisebb stilisztikai hibák ellenére is érdemes megnézni. Jó kis borzongós – szép tinis film, valóban furcsa befejezéssel…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó