(The Hunger Games: The Mockingjay – Part.
1.)
Színes, magyarul beszélő, amerikai
kalandfilm, 123 perc, 2014
Rendező: Francis Lawrence
Főszereplők: Jennifer Lawrence, Josh
Hutcherson, Liam Hemsworth, Woody Harrelson, Elizabeh Banks, Donald Sutherland,
Philip Seymour Hoffman, Stanley Tucci, Sam Claflin, Julianne Moore, Jeffrey
Wright, Willow Shields, Jena Malone, Natalie Dormer
Elérkezett a csalódás napja. Két zseniális
film után az üzleti érdekek mindenek elé kerültek: a harmadik könyvet ezért két
filmben készítették el az alkotók. Nem is lenne ezzel baj, ha annyi lenne a
mondanivaló. De sajnos nem az. Így aztán kapunk egy vontatott, nehezen mozgó
filmet, meglehetősen unalmas jelenetekkel, szinte teljesen akciómentesen. Ami
azért gáz, mert eddig ez egy pörgős, remek kis akció sztori volt, most meg
szinte elalszunk a vászon előtt…
Katniss magához tér rémálmaiból. Kiderül,
hogy barátai az eddig elpusztultnak hitt 13. körzetbe menekítették, ahol a
lázadók élnek. A földfelszín alatti világukban készülnek a nagy forradalomra,
mely lángba borítja Panemet. Helyenként érnek is el eredményt, de Snow elnök
kegyetlenül lecsap minden ellenállásra, így aztán a harc nehéz és reménytelen.
Kell egy arc, egy vezető… Ezt a szerepet szánják Katnissnek, aki azonban mintha
még mindig aludna: csak arra tud gondolni, hogy Peeta az elnök foglya. Az
együttműködés tehát akadozva indul… Végül Coin elnök utasítására egy csapat
kiszabadítja a fiút, csakhogy ebben nincs köszönet. Peeta a sok kínzás hatására
csak ellenséget lát Katnissben, akit meg kell ölni…
A sztori rémesen lassan alakul, a várt akciók
helyett tonnaszám ömlik a szenvedés. Komolyan olyan érzésem volt, mintha az
Alkonyatot látnám… Persze a gazdasági érdek mindenek felett, mert nyilván én
is meg fogom venni a jegyet a befejező
részre is, hiszen ezt már nem lehet kihagyni… De a rajongókkal szembeni
merényletnek tartom egy ilyen ócska film előállítását…
Különösen azért, mert az elképesztő színészgárda
itt van. Tehetségesek, szuperek – lehetnének, amint az előző részekben ez meg
is volt. Most azonban mindenki szenved… és ez nem jó.
Kötelező darab. Vigyünk enni, hogy legyen
valami, amit csinálhatunk unatkozás közben…
Értékelés:
1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Kellemes