2014. november 1., szombat

Piszkos pénz



(The Drop)
Színes, feliratos, amerikai thriller, 106 perc, 2014
Rendező: Michael R. Roskan
Főszereplők: Tom Hardy, Noomi Rapace, James Gandolfini, Matthias Schoenaerts, Michael Esper, James Frecheville, John Ortiz

Bob egy csendes fiatalember, aki nagybátyja, Marv kocsmájában dolgozik. Rendes, becsületes ember, aki épp egy talált kutyakölyök életét menti meg. Csakhogy a világ körülöttük nem ilyen idilli. A kocsma Marv nevén van, de már 10 éve a csecsen maffiózók a tulajdonosok. Egy napon kirabolják őket, de a maffiával nem lehet ujjat húzni. Bár Bob csendes és visszahúzódó ember, az események mégis előhozzák belőle a mélyen ott lakó másik énjét…

Roskan rendező érzésem szerint nem igazán tudja kézben tartani a sztorit. Ettől a film vontatott lesz, helyenként kimondottan unalmas. Bár látjuk a feszültséget, mégis túlzottan visszafogott az egész mese, ettől pedig nem igazán érezzük hitelesnek. Kár érte, mert az ötlet jó, de ebből a történetből többet kellett volna kihozni.

Tom Hardy jó színész, de most már lassan egykarakteres alakká válik. Mindig ezt a visszafogott, némán bámuló, közben belülről indulatos arcát látjuk. Jól áll neki, de biztos, hogy ennél többre is képes lenne… James Gandolfini remek, mint mindig. Ő nem tud hibázni… Noomi Rapace ezúttal nem sok szerephez jut. A színészek tehát jók, a gyenge eredményért nem lehet őket hibáztatni…

Régi típusú gengszter film akart talán lenni, de az eredmény elmarad a várakozástól… Kár érte. Ezzel együtt egyszer nézhető…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont – Közepes

2014. október 27., hétfő

Művészetek Palotája: Solaris koncert



Közreműködő: Solaris és barátaik (Kollár Attila, Erdész Róbert, Gömör László, Bogdán Csaba, Seres Attila, Gerendás
Péter, Muck Ferenc, Raus Ferenc, Erdész Tamás, Ullmann Zsuzsa, Krasznai Tünde – felvételről: Cziglán István, Tóth Vilmos)
Helyszín: Művészetek Palotája – 1095. Budapest, Komor Marcell u.1.
Dátum: 2014.10.26.

Épp harminc évvel ezelőtt jelent meg a Solaris zenekar első lemeze a Marsbéli krónikák. Épp ezen a napon jelent meg a mára kultikussá vált lemez második része. Ebből az alkalomból láthattuk a dupla lemezbemutató koncertet.

Alapvetően egyszerű esemény volt. Semmi extra díszlet, semmi különleges effekt. A színpadon hangszerek, kezdéskor a zenészek simán besétáltak és zenéltek. Mert tudnak zenélni… Na ja, ez egy ilyen régimódi esemény volt. Semmi szuper videó bejátszás, semmi szemet gyönyörködtető csoda. Csak a muzsika maga… Az egyetlen technikai érdekesség az volt, hogy a tavaly elhunyt Tóth Vilmos két dalt felvételen dobolt végig, amire a többi zenész élőben játszott hozzá.

A Solaris mindig is rétegzene volt. Van egy rajongó táboruk, akik imádják őket, mások szerint ez kicsit unalmas zene. Ezt mindenki ítélje meg ízlése szerint. Egy biztos: a rajongóknak igazi csemege volt az este, mert remekül szólt a buli és a zenészek mindent megtettek a sikerért.

Számomra a gyenge pont az M. Kecskés András által előadott performance volt. Bár szerintem rendelkezem fantáziával, ez a koreográfia csak egy nagy indokolatlan szenvedés volt, ami szerintem pont nem illik a Solaris zenéjéhez. De a közönség tapsolt, így lehet, hogy az én készülékemben van a hiba. Kedvesem viszont hasonlóan vélekedett, tehát lehet, hogy mégsem...

Az új Solaris album kellemesnek ígérkezik. Egyrészt továbbviszi a Solaris hangulatát, másrészt kellemesen átemeli a Napoleon Bld-s időkből származó melódiák egy részét. Ez szerencsés. Ahogy például Gerendás Péter szerepeltetése is, aki ezúttal csak gitározik, de azt remekül teszi. Ullmann Zsuzsa megjelenése természetes a Cabaret zenekar óta, Krasznai Tünde pedig kellemes meglepetést okozott énekével.

Összességében kicsit drága, de igazán kellemes meglepetés volt ez az este…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes

2014. október 26., vasárnap

Senki szigete



Színes, magyar romantikus vígjáték, 96 perc, 2014
Rendező: Török Ferenc
Főszereplők: Jakab Juli, Mohai Tamás, Bánfalvi Eszter, Schell Judit, Stohl András, Thuróczy Szabolcs, Margitai Ági

Török Ferenc a Moszkva tér megalkotásával beírta a nevét a magyar filmes kalendáriumba. Ezek után méltán várhattuk, hogy az új filmje is jeles alkotás lesz. Nos, nem így lett…

Van egy idióta szőke nő. Aki bámul a világra. Időnként pedig ruhát cserél másokkal. Éppen szökik az esküvőjéről. Aztán van egy taxis lány, aki szinte minden kuncsaftját meglopja. Kemény csaj, pont leszbinek néz ki, de végül férjhez megy a szőkét üldöző ex-férj jelölt hajóskapitányhoz. És van egy tengő-lengő kosaras csávó, aki rejtély, hogy miből él. Nos, ezek hárman jól összekeverednek… Ennél többet nem nagyon lehet elmondani ennek a közel nézhetetlen filmnek a zavarodott tartalmáról.

Töröknek nincs sztorija, életérzése van, az meg minek. Néhol érdekesek a képek, főleg az össze-vissza vágott budapesti látványok, és néhol kellemes a zene. Annyira nem, hogy megvegyem cd-n, de legalább hallgatható.

Aztán van egy sor igen gyenge színész. Jakab Juli szerepe szörnyű. Talán egy értelmes mondata sincs, csak bámul elkötelezett arccal, ahogy menetel a városban. Azon kívül, hogy hosszú lába van, nem sokat tudunk meg róla. Bánfalvi Eszter a vagány csaj szerepében egy fokkal jobb, bár látszik, hogy néhol elröhögte a forgatást – nem is csoda… Mohai Tamás nyilván a fiatal csajok álma, de ez inkább a kinézetének szól, mint a tehetségének, mert színészi játékot egyetlen percig sem mutat. Az egyetlen értelmes felvillanás a Margitai Ági – Schell Judit párosé, az ő karakterük ki van találva, hiába, ők értik a szakmájukat.

Valószínű, hogy szimbólumokat látunk és érteni kéne a képeket. Nos, nekem nem sikerült… Erre a förmedvényre kár volt pénzt kidobni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 3 pont - Gyatra