Túl a csillogáson

(Behind the Candelabra)

Színes, feliratos, amerikai életrajzi dráma, 118 perc, 2013

Rendező: Steven Soderbergh

Főszereplők: Matt Damon, Michael Douglas, Dan Aykroyd, Scott Bakula, Debbie Reynolds, Rob Lowe, Deborah Lacey, Bruce Ramsay

Liberace a hetvenes évek ünnepelt zongoraművésze volt, akit imádtak a nők. Extravagáns megjelenése és stílusa csak fokozta a sikerét. Egy napon megismerkedett egy fiatal vidéki fiúval. Scott Throson egy egészen más világból jött, most azonban azonnal az ünnepelt művész hatása alá került. Lassan kialakult kettejük szerelmi viszonya, ami sok év együtt éléshez vezetett. De az élet nem egyszerű: jöttek a gondok, a viták. Mondhatni, hogy a szerelmesek élete igencsak viharos volt…

Soderbergh rendező gyakorlatilag egy önéletrajzi filmet csinált, melyben elmeséli, ki is volt Liberace a díszletek mögött. Ha nem lenne extrém a helyzet, simán azt mondanám, hogy ez egy remek kis romantikus film. Azonban a romantika két pasi között szövődik, ez pedig érdekes színbe helyezi a történetet.

Ami tény: Michael Douglas alakítása elképesztő. Nehéz rá jelzőket találni. Minden betegségét félretéve tündököl a filmben, bizonyítja, hogy őt még nem lehet leírni… Matt Damon pedig tökéletes párja. Hihetetlen jó a játéka! És van még egy csomó szereplő, akik remekül hozzák a mellékfigurákat.

Ami ennek ellenére tény: valahogy unalomba fullad az egész. Nem igazén humoros, nem igazán mutat áttörést semmilyen téren. Egyszerűen van. Elmond egy sztorit, amit mindenki ismert a színfalak mögött és senki nem sejtett a másik oldalon. De valahogy hiányzik az igazi áttörés érzés…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont - Kellemes

Szegedi Ifjúsági Napok 2013.

Közreműködő: Péterfy Bori és a Love Band; Ákos és zenekara

Helyszín: Tisza part - Szeged

Dátum: 2013.08.22.

Első alkalommal találkoztam a SZIN rendezvényével. A helyszín a régi strand, a területet könnyű megközelíteni, de a parkolásra itt sem gondol senki. Jókora autózgatás után sikerült végül egy szabályos parkolót találni. Legalább egy kellemes séta is befért a fesztiválozás elé… Érdeklődve nézegettük hát a mindenfelé (út szélén, fű közepén, autó csomagtartójában, parkoló betonján, stb) elterülő kisebb-nagyobb csoportokat (jellemzően fiatalok, szerintem nagyobb részt messze 18 év alatt), ahogy a környék boltjaiból kimenekített szeszes italokat vedelve, lassan kábulatba merülnek. Fesztivál – olcsó verzió. Végül is az együttlét számít.

A beléptetés rettenetes lassú. A táska átvizsgálása percekig tart. Kicsit húzom a szám, mondván a Szigeten ez két perc volt, mire a kislány elmagyarázza, hogy már több drogos fogásuk volt, ami minden esetben az ő (az ajtónálló kislányok) érdeme. Gratulálok, és türelmesen (na jó, ez túlzás) várok…

A strand hosszasan terül el a Tisza partján. Kellemes a hely, sok a zöld. Ez jó. Persze a por itt is megvan, hiába, por nélkül nincs fesztivál… Az utak mellett a szokásos vendéglátóhelyek, bár itt főleg a hazai ízek dominálnak. Kemencés lángosok, borok, ez jó.

Először a Tisza színpadot keressük fel: Péterfy Bori és a Love Band nyomul. Nem nagyon lehet kommentálni. Bori elképesztő, a hangulat remek, a zenészek beleadnak mindent. Hihetetlen a hangulat, tombol a közönség. Sőt. Egyszer csak Bori leveti magát a közönség közé: és láss csodát – Stage Diving! Ilyet eddig csak metál koncerten láttam, Bori visszaérve a színpadra meg is jegyzi: „Most, hogy kellemesen megtaperoltatok…” Remek buli volt, köszönjük szépen.

Pontosan ért véget, így pont fél óránk volt, hogy átérjünk a strand túlsó felére, ahol a Nagyszínpadon kerül sor Ákos 2084-es turnézáró bulijára. Itt persze még nagyobb a tömeg, de így is kellemes a hely, aránylag közel a színpadhoz találunk jó helyet.

Ákost nem kell magyarázni. Most is zseniális a megjelenés: a hang remek, a látvány elképesztő. A program nem új, de most is nagyon ütős. Hiába, Ákos tud valamit, ez a techno-retro elképesztően bejött neki. Tombolt a tömeg, a fiúk több mint két órán át zúztak. Szinte éjfél volt, mikor az Adjon Isten elhangzott. Ez a buli frenetikus volt!

Kifelé kisebb araszolás a tömegben, aztán rácsodálkozás az azóta még mélyebbre süllyedt külső táborozók világára. De nem nagyon nézgelődtünk, hiszen hosszú még az út Pestig…

Összességben el kell mondani, hogy a SZIN kellemes élményt hagyott maga után. Kisebb, mint a Sziget, ettől sokkal emberibb. Persze az árak is kedvezőbbek, a rendezés viszont remek színvonalú. Ide máskor is el kell jönni! Külön köszönet a segítségért Lillának!

Értékelés: 1 (Borzalom) - 5 (Frenetikus!) skálán: 5 pont – Frenetikus!

Előtted az élet

(Tutta la vida davanti)

Színes, feliratos, olasz vígjáték, 117 perc, 2008

Rendező: Paolo Virzi

Főszereplők: Isabella Ragonese, Sabrina Ferilli, Elio Germano, Valerio Mastandrea, Massimo Ghini, Micaela Ramazzotti

Márta kitűnő eredménnyel államvizsgázik filozófiából, ám a hatalmas Róma egyetlen állást sem tartogat neki. Próbálkozik az elhelyezkedéssel, de sorban csak kudarcot vall. Végül nem marad más választása, egy multi cég call-centerében helyezkedik el. Egészen döbbenetes módon jól megy neki a munka, szép eredményeket hoz. Azonban az életében egyre mélyebbek a konfliktusok: családja és barátai előtt szégyelli ezt az állást, nekik folyamatosan hazudik. A cégnél egyesek nem nézik jól az előmenetelét, e miatt rendre zűrbe kerül. Közben egy szakszervezeti aktivista folyamatosan bombázza, hogy lépjen fel az embertelen munka ellen. Mindehhez hozzá járul, hogy bár igazán gyönyörű, de nem talál igazi társat maga mellé. Így aztán kiszámítható, hogy a lufi előbb-utóbb kidurran…

Paolo Virzi filmje egy kellemes vígjátéknak indul. Az első jelenetben Márta még táncolni látja az utca boldog népét. Csakhogy a cselekmény előre haladtával egyre sötétebb a kép. A reménytelenség, az embertelenség egy nagy fekete lyuk, mely szívja magába a fiatalokat, akiknek nincs sok választása…

Remekül összerakott történet, megvannak benne a szép pillanatok, de egyre nehezebben tudjuk függetleníteni magunkat a mondanivalótól. Persze, hiszen remek a korrajz: Isten hozott a való világban!

Isabella Ragonese mindehhez tökéletes választás volt. Fiatal, ártatlan, de az események magukkal rántják, és csak csodálkozni tud a világra… Nagyszerű alakítás egy ifjú tehetségtől, kíváncsian várjuk a folytatást! Kiemelést érdemel még Sabrina Ferilli, a kapcsolatot a világgal elvesztő idősödő vezető, és persze Micaela Ramazzotti… Őt nem kell megmagyarázni.

Szép film ez, emlékezetes, de nem ezért kell megnéznünk. Még nem érzem magam a Vének Tanácsa tagjának, mégis: mikor én álltam az Élet küszöbén, a világ nem így nézett ki. Ez a mai fiatalok, a gyermekeink világa… És fontos lenne, hogy értsük. Ezért kell megnézni!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

Mielőtt éjfélt üt az óra

(Before Midnight)

Színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 109 perc, 2013

Rendező: Richard Linklater

Főszereplők: Ethan Hawke, Julie Delpy, Seamus Davey-Fitzpatrick, Jennifer Prior, Charlotte Prior

A „Mielőtt” filmek talán a legkülönösebb trilógia a mozi történetben. Készült egy film, úgy 20 éve. Senki nem gondolt folytatásra, de annyian érdeklődtek a folytatás iránt, hogy kb 10 évvel később megszületett a második rész. Megint senki nem gondolt folytatásra, és megint jöttek a kérdések… Így aztán most – újabb kilenc év elteltével folytatódik a mese. Mondom mese, mert történet az alig van. Ez a film nem erről szól. Jesse és Celine immár negyvenes éveikben járnak, iker lányaik is nagyok már, épp túl vannak egy Görögországi nyaraláson, ahol velük volt Jesse első házasságból származó fia is.

Az utolsó estéjüket töltik a csodás környezetben, és beszélgetnek. Beszélgetnek, az életről, az elmúlt évekről, gondjaikról, örömeikről… Ennél többet nem lehet elmondani erről a filmről, mert nincs is benne több. Mert ez pont elég. Két elképesztően tehetséges színész és egy remek rendező, akik sok évente kiadják magukból a bennük levő félelmeket és apró örömöket. Mindezt hol elképesztő bölcsességgel, hol pedig rémisztő valóságosan teszik.

Különleges film ez. Akik látták a korábbi részeket, azoknak kötelező, a többieknek pedig nagyon ajánlott. Egészen zseniális élmény!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Elysium - Zárt világ

(Elysium)

Színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 109 perc, 2013

Rendező: Neil Blomkamp

Főszereplők: Matt Damon, Jodie Foster, Sharlto Copley, Diego Luna, Adrian Holmes, Emma Tremblay, Josh Blacker, Brandon Auret, Johnny Cicco, William Fitchner, Alice Braga

A világ kettészakadt. A bolygón nyomor és bűnözés uralkodik, míg a gazdagok az űrben keringő Elysium nevű luxus űrállomáson élnek boldogan és főleg egészségben. A két világ között áthatolhatatlan a fal, erről Rhodes államtitkár gondoskodik. Max az egykori autó tolvaj ma rendesen dolgozik, és csak vágyik az idegen világra. Csakhogy egy munkahelyi baleset során hatalmas adag sugárzás éri: az orvos robot szenvtelenül közli vele, hogy csupán öt napja maradt. Az események innentől elszabadulnak, mert csak az Elysiumon található gyógyító gépek menthetik meg az életét. A titokban harcoló gerillák mellé állnak, míg Rhodes és különleges ügynöke Krueger mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az utazást…

Neil Blomkamp annakidején a District 9-nal kimagasló sikert ért el. Most pedig bizonyítja, hogy ha pénze is van, akkor még jobb filmet tud csinálni. Izgalmas sztori, pörgős jelenetek, kellően bonyolódó cselekmény – mindez remekül van összerakva.

Kimondottan jó a fényképezés, és rendkívül jók a díszletek. Mondjuk a cselekmény nagyobb része most is a földi nyomornegyedben játszódik, ennek jó a látvány. Persze, van némi áthallás egyes korábbi filmekre, de szerintem ez még vállalható szinten van.

Matt Damon zseniális, mint mindig. Nem szuperhős, de az élet kihozza belőle a belső jót. Ennél többet pedig nem várhatunk tőle… Jodie Foster ezúttal gonoszként bizonyítja tehetségét. Sharlto Coleyt eleddig nem ismertem, de elképesztően jó a gátlástalan bérgyilkos szerepében. Emma Trembey pedig nagyon szép… És a többi szereplő is kellemes alakítást nyújt.

  

Újabb negatív utópia a meg nem kímélt világ pusztulásáról… De érdemes megnézni!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek