2011. augusztus 26., péntek

Született feleség

(Potiche)
Színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010

Rendező: Francois Ozon

Főszereplők: Catherine Denevue, Gérard Depardieu, Fabrice Luchini, Karin Viard, Judith Godreche, Jérémie Renier, Evelynne Dandry, Bruno Lochet

Francois Ozon a francia film egykori fenegyereke, mára azonban úgy tűnik megfáradt, és csak egy silány alig nézhető próbálkozásra futja… Kár érte, kár a francia moziért,melynek egykoron oly szép hagyományai voltak!


1977-ben járunk, Suzanne a háztartás dísze. Véleménye a férjének van, így ő gyermekei és unokái szeretetében éli ki magát. Azonban az esernyőgyárban sztrájk tör ki, így férje kénytelen egy időre távozni. Suzanne pedig a helyére áll, és simán átveszi az irányítást. Az egykori dísztárgy hirtelen önálló életet kezd élni, miközben kiderül, nem is olyan ártatlanka, mint amilyennek egykor tűnhetett… Jönnek a francia figurák és bonyodalmak, a család pártokra szakad, de Suzanne-t már nem lehet visszaküldeni a konyhába: hirtelen gondolattal indul a képviselő választáson. Mert az ő álma, hogy Francia hon anyja legyen…
Francois Ozon egykori remek munkáiból itt nem sokat fedezünk fel. A sztori lapos, a karakterek nem igazán sikeredtek, az egész film úgy unalmas, ahogy van. Történés alig van, a véget nem érő párbeszédek pedig nem hoznak izgalomba. A fényképezés néhol líraian szép, de az egész filmben nincs koncepció. A zene hasonlóan nem hagy emléket maga után…

A mélypont pedig a színészi munka. Denevue egykori nagy sztár, hihetetlen, hogy máig nem találnak nála jobbat. A kissé hibbant háziasszonyt végül jól hozza, de az intrikusi szerepben nem villant nagyot… Nála unalmasabb már csak az öreg Depardieu. Dagadt, hogy alig fér a képernyőre (gondolom ez az Asterix forgatás miatt van…), és csak csodálom: tényleg nem készülhet olyan francia film, amiben ő nincs benne??? A többiek pedig élből gyengék. A férj unalmas, a szerető színtelen, a lányuk egy rém, a melegbe hajló fiú még az egyetlen nézhető alakítás…
Nagyon kell igyekeznem, ha valami jót akarok mondani erről a moziról… Talán a nyelvgyakorlók számára hasznos…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 4 pont - Nézhető

2011. augusztus 25., csütörtök

Cowboyok és űrlények

(Cowboys & Aliens)
Színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi, 118 perc, 2011
Rendező: Jon Favreau
Főszereplők: Daniel Craig, Harrison Ford, Olivia Wilde, Sam Rockwell, Paul Dano, Clancy Brown, Noah Ringer, Walton Goggins

Jake Lonergan a puszta közepén ébred valahol Texasban az 1873-ban. Besétál egy városba, ahol a Sheriff letartóztatja, mint körözött bűnözőt, aztán a helyi bandavezér ki akarja szabadítani, mert ellopta az aranyát – persze ő erre láthatóan nem emlékszik. Ekkor fények tűnnek fel az égen és hirtelen pusztító öldöklés kezdődik, majd az égi tünemény sorra rabolja el városka lakóit, köztük Dolarhyde ezredes fiát is. Egy hirtelen mozdulattól vezérelve megelevenedik a Jake kezén található fegyver, és lelövi az egyik idegen hajót. Az egykori ellenségek most kénytelenek kezet rázni és együtt indulnak a sérült idegen nyomába. Csatlakozik hozzájuk egy furcsa csapat a városkából, többen, akiknek rokonait elragadták az idegenek. Útjuk során gengszterekkel és indiánokkal is kiegészül a csapat, s közben kiderül: a helyzet kulcsa egy különös lány és Jake maga. Lassan visszatérnek az emlékei, és Ella elmondása nyomán az is kiderül, hogy az idegenek aranyat keresnek, és ez csak előőrse a későbbi pusztító seregnek. Így aztán cowboyok és indiánok együtt indulnak a pusztító démonok elleni csatába…

Jon Favrau rendező munkáján azért érezni a producer Spielberg hatásait… Ennek ellenére a film nézhető. Bár sok újat nem ad, hiszen az emlékezet kiesés, a felnőtté váló gyermek és a többi poén sem új, sok ilyet láttunk már. Ennek ellenére a cowboy korba helyezett égi akció mégis szórakoztató… Mondjuk ne akadjunk fenn azon, hogy milyen könnyedén elfogadják hőseink a repülés tényét, vagy az idegen bolygóról érkezett lényeket… Nem kell itten kötözködni…
Jó a fényképezés, sokszor igazán jók a trükkök, megint nehéz elválasztani mesét a valóságtól… Jó a zene, bár a szokásos country dallamok szinte hiányoztak…

A színészek pedig igazi sztárok. Daniel Craig ismét nem beszél sokat, viszont meggyötört arccal csúnyán néz, de neki ez jól áll. Valahogy nem várunk tőle többet. Viszont piszkosan is elég férfias jelenség… Harrison Ford remek, mint mindig. Hamar kiderül, hogy a helyi kiskirály igazából jó ember, és nem is bandita. Igen, rá nem is tudnánk haragudni… Olivia Wilde (Dr. House mellett 13-ként ismerjük) hatalmas és gyönyörű szemeivel remekül néz. Többet itt nem kellett teljesítenie, az egyetlen fájdalom, hogy a meztelen jelenetnél végig háttal maradt… A többi színész remek karaktereket formál. Az Indián főnök méltóságos, a gonosz bandita piszkos, a Doki felesége szép… A jól megszokott westernes sablonok szerint. Mindenki jó a szerepében, és még kutya is van a filmben…

Ez a film nem jelent áttörést a sci-fi világában. Igazából semmi újat nem mutat fel. Nem túl véres, nem túl durva, nem túl romantikus, nem túl… Semmit sem visz túlzásba. Viszont kellően poénos, kicsit western paródiaként is szolgál, és remek mese, melyben kiderül, hogy a bajban az ellenségek is közös cél szerint egyesítik erőiket… Egyszer érdemes megnézni, de a gyűjteménybe nem fog bekerülni…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó

Rossz tanár

(Bad Teacher)

Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték, 92 perc, 2011

Rendező: Jake Kasdan

Főszereplők: Cameron Diaz, Justin Timberlake, Jason Segel, Lucy Punch, Phyllis Smith, John Michael Higgins, Dave Allen, Jilian Armenante


Habkönnyű vígjáték, melyben megismerhetjük Elisabeth Helsey tanárnőt, aki kicsit iszik, kicsit drogozik, viszont nagyon utálja a diákokat. Egyetlen foglalatossága, hogy kebel nagyobbító műtétre gyűjt. Aztán új tanár érkezik az iskolába Scotte Delacorte személyében, aki igazi szépfiú, ám igen gazdag. Persze Elisabeth mindent megtesz érte, hogy megszerezze magának a férfit… Van itt egyébként egy csomó diák (nekik mondjuk nem sok szerep jut), egy lúzer tesi tanár, akinek persze a szíve a helyén van, és van egy pár egyéb jellegzetes tanár figura… Mondjuk ilyen sablonos tanári kart már rég láttam. Aztán persze lesz nagy keveredés, és menet közben kiderül, mégis csak a helyén van a szíve a mi hősüknek… Nyálas konkurens tanár néni elbukik, és mi csak sajnálhatjuk a mókusokat...
Jake Kasdan képes felépíteni egy filmet csupa sablonból úgy, hogy az ennek ellenére is szórakoztató legyen. Bár sok mondanivalója nincsen, de ez nem is hiányzik… A fényképezés jó, a zene kellemes, általában minden a helyén van… Csak semmi izgalom.


Cameron Diaz nagy komikus, ezt eddig is tudtuk. Most is hozza a szerepet, bár lassan el kell ismerni ha bomba nőről beszélünk, akkor ma már nem épp róla gondolkodunk. Ez persze őt nem zavarja, élvezi a műsort, bár nekem néha kicsit sok volt. Üdítő Lucy Punch mókus figurája, ez a lány nemcsak szép, de tehetséges is, most épp aránylag negatív szerepben… Timberlake és Segel csendesen asszisztálnak a mozihoz, sok feladatuk nem volt. Ahogy a többieknek sem, akik rendes tanuló módjára adogatják fel a labdát…

Összességében mégis remek kis nyáresti limonádé a film, amit egyszer érdemes megnézni. Van benne néhány jó poén, és Cameron Diaz azért csak tehetséges…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó

2011. augusztus 21., vasárnap

A majmok bolygója: Lázadás

(Rise Of The Planet Of The Apes)

Színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm, 106 perc, 2011
Rendező: Rupert Wyatt
Főszereplők: James Franco, Freida Pinto, Andy Serkis, John Lithgow, Tyler Labine, Brian Cox, Tom Felton, David Oyelowo, David Hewlett

Valamikor régen mindenki emlékszik a Majmok bolygója mozira, ahogy az űrhajó leszáll a Földre, és hirtelen mintha egy másik világba kerültek volna a derék űrhajósok… Nos, Rupert Wyatt mai divat szerint megalkotta az előzmény történetet…

Will Rodman doktor csimpánzokkal kísérletezik. Keresi az Alzheimer kór ellenszerét… Már épp a siker küszöbén állna, mikor elszabadul a kezelt csimpánz, és ezzel minden remény elszáll. Csak később derül ki, hogy a majom terhes volt, és megszülte utódját, akit védeni próbált… Doktor Rodman pedig megsajnálja a kis majmot és hazaviszi otthonába, ahol Alzheimer kóros édesapja társa lesz a kis jövevény. A doktor – engedély nélkül – saját apján teszteli a gyógyszert, ami látszólag megállítja a kórt. Közben kiderül, hogy a lassan cseperedő Cézár (a kis csimpánz) hihetetlen okos lett: a gyógyszer nemcsak megállítja a butulást, de extra intelligenciával is megajándékoz… Pár évvel később azonban kiderül, hogy a vegyületet hordozó vírus nem elég erős, így az emberi szervezet végül leküzdi, így a leépülés újra indul… Közben egy sajnálatos baleset miatt Cézár egy állat otthonba kerül, ahol kegyetlenül bánnak vele. Doktor Rodman egy újabb és erősebb vírust akar kidolgozni, amely látszólag remekül hat a majmokra, de egy véletlen baleset rávilágít, hogy az emberekre gyilkos hatású… Közben az okos majom vezetésével az otthonban élő majmok fellázadnak, csatlakoznak a kísérleti telepen élő társaikhoz, és kimenekülnek a város melletti erdőbe. Az emberekre gyilkos vírus pedig elszabadul… Az alkotók még arra is ügyeltek, hogy az űrhajót eltűnését megemlítsék… Innentől várható majd a visszatérés egy új világba…

Ruper Wyatt remek munkát végzett. A majmok szemünk láttára eszmélnek tudatukra, és láthatjuk, hogy az emberi jó szándék is pusztító lehet, a kapzsiság pedig a világ végéhez vezet… A sztori remek, kellően izgalmas és hiteles. Remek a fényképezés és nagyon jó a zene. Valóban minden részletre ügyeltek. A sminkesek pedig egyszerűen zseniális munkát végeztek!

James Franco naiv kisfiús szereplőként még mindig hiteles. Freida Pinto az aggódó állatorvos pedig csodaszép, mint mindig. John Lithgow a lassan leépülő édesapa pedig kellő érzelemmel alakítja a minden rossznak okot adó beteg apa szerepét… De az igazi színészi zsenialitást a majmokat alakító színészek munkája jelenti. Nem sikerült eldönteni, meddig tartott a színésze, hol kezdődtek a film trükkök… A filmtechnika briliáns, ma már tényleg bármit el lehet hitetni a nézőkkel…

Remek film, ráadásul pedig kellő mértékben elgondolkodtató. Ki tudja, hányszor kerültünk már közel egy ilyen tragédiához… Érdemes megnézni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes

Frászkarika

(Fright Night)

Színes, fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai horror-vígjáték, 120 perc, 2011
Rendező: Craig Gillespie
Főszereplők: Anton Yelchin, Colin Farrell, Toni Collette, David Tennant, Dave Franco, Cristopher Mintz-Plasse, Imogen Poots, Reid Eving

Charlie Brewster a Las Vegasi szerencsejátékos paradicsom melletti kis alvó faluban él. Klassz barátnője van, menő haverjai, édesanyja pedig éjjelente dolgozik. Látszólag minden szép is lenne, csakhogy kiderül: a városka lakói közül többen eltűntek. Félnótás haverja pedig váltig állítja: a dolog mögött Jerry, az új szomszéd áll. Aki egyébként vámpír… Jerry a vámpír? Ez tényleg bénán hangzik… Csakhogy kiderül, az állítás igaz, és Charlie lassan rádöbben: neki kell megvédenie szeretteit. Ehhez segítséget is kér az ünnepelt sztár-vámpír szakértőtől, akiről persze hamar kiderül, hogy csaló… Vagy mégsem…?

Craig Gillespie munkájánál csak az zavar, hogy nem igazán tudom eldönteni, hogy most valójában paródiát látunk, vagy igazi rémtörténetet… Vagy mindkettőt? Mert egyrészt valóban izgalmas néhol a mű, másrészt viszont kicsit parodisztikus, helyenként pedig kellően vicces… Például az Alkonyat filmekre tett utalások, vagy a vámpír ölő showman lakosztálya… Jó a fényképezés és a zene, de megint ki kell emelni a sminkeseket, ők ismét remekeltek…

Anton Yelcin ifjú és tanácstalan, ezt jól is játssza. Colin Farrell pedig igazi színész zseni. Most éppen vámpírként alakít tökéleteset. Ez az igazi nagyság, amikor valaki ennyi féle karakterben is tud zseniális lenni… Farrell egy zseni. Említést érdemel még David Tennant, aki a showmant alakítja nagyon hitelesen, a többiek igazából csak statiszták a filmben.

Kellemesen borzongató, mégis szórakoztató mozi, egyszer nézhető, kétszer nem érdemes. Farrell rajongóknak alap mű, vámpír imádóknak csak mérsékelten.
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek