(Les femmes du 6eme étage)
Színes, feliratos, francia vígjáték, 104
perc, 2010
Rendező: Philippe LeGuay
Főszereplők: Fabrice Luchini, Sandrine
Kiberlain, Natalia Verbeke, Carmen Maura, Lola Duanes
1962. Jean-Louis Joubert egy Párizsi
bróker, aki csendes unalomban éli életét nejével. Gyermekeik bennlakásos
iskolába járnak igazából semmi nem zavarja unalmas életüket… Azonban minden
megváltozik, mikor új cseléd áll szolgálatukba: követve az aktuális divatot egy
spanyol lányt vesznek fel. Maria teljesen ellentéte Joubert-nének: mosolygós,
életvidám, és bölcs. Jelenléte teljesen elvarázsolja Jean-Louis-t, aki a lányon
keresztül bepillant az eddig teljesen ismeretlen cselédi életbe. Kiderül, hogy
jó ember, egymás után segíti megoldani problémáikat – miközben felesége meg van
győződve arról, hogy egy közismert férfifalónak udvarol. A konfliktus
elkerülhetetlen, hiszen a szürke párizsi élet és a spanyol életvidámság
kontrasztja hatalmas…
Philippe LeGuay rendező mestermunkát
végzett. Az igazi francia vígjátékok hagyományai szerint csinált filmet, ami
végtelenül kedves, nagyon szórakoztató, ám igencsak szívbe markoló. Az a típusú
romantikus film, amin jókat nevetünk, mégis az első percben szívünkbe zárjuk a
szereplőket. A dolog működik: altesti humor és gusztustalan etűdök nélkül is…
Remek a fényképezés és a zene, de az igazi
kincs a sok remek színészi alakítás. Fabrice Luchini esetlen, kissé béna, ám
rendkívül visszafogott. Minden, csak nem jó pasi. Mégis esetlenül is azonnal
megszeretjük. Kis rigolyáival, berögzült szokásaival együtt. Igen, vele olyan
könnyű azonosulni… Vajon miért…? Sandrine Kimberlain zseniálisan alakítja a
hihetetlenül unalmas feleséget. Annyira szörnyű, hogy már szinte szeretni való…
Natalia Verbeke pedig tökéletesen az ellentéte. Nem a hagyományos értelemben
vett szépség, de mosolya, nyílt tekintete és kedvessége szinte sugároznak.
Tipikusan az a nő, akiért én is elmennék Spanyolhonba…
Van még egy rakás szereplő, akik mind
nagyon jók. A fiúk rövid epizódszerepeikben, a spanyol cselédek a különös
világukban… Mindenki remek munkát végez. Aztán játszik még egy kis történelem,
csipetnyi politika, és sok-sok élhető és érezhető érzelem…
Gyönyörű film, igen szép mese. Mindenkinek
érdemes megnézni, akinek vannak érzelmei…
Értékelés: 1 (Agyhalál) -
10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése