(Julie & Julia)
Színes feliratos amerikai filmdráma, 123 perc, 2009
Rendező: Nora Ephron
Főszereplők: Meryl Streep, Amy Adams, Stanley Tucci, Chris Messina
Két igaz történet, két zseniális nő, két csodás férj, négy remek színész, báj és humor, kedvesség és tanulság - mindez egy filmben. Végre olyan mozit láthatunk, ami egyszerre szórakoztat és tanít, könnyet csal a szemünkbe és mosolyt az arcunkra. Végre ismét csodát láthatunk a vásznon!
Az egyik történet a negyvenes éveiben Párizsba kerülő diplomata feleség igaz krónikája. Julia Child imád enni, unatkozik, így aztán beiratkozik egy francia főzőiskolába. Szeretné megosztani élményeit az amerikai nőkkel, de kiderül, hogy nincs angol nyelvű francia szakácskönyv. Itt kezdődik a történet, melynek eredménye az a Julia Child, akinek könyve a mai napig az amerikai háziasszonyok egyik legfontosabb tankönyve. Mára 49 kiadást ért meg, és Julia volt az első, aki igazi főzőműsort vezetett a TV-ben. Sajnos nem láttam az eredeti műsort, de szavahihető barátaim szerint a film egyik pikáns adaléka, hogy Meryl Streep tökéletesen adja vissza az egykori Julia gesztusait, különös beszédstílusát. Igen: ez a nő egyszerűen zseniális. Ezt eddig is tudtuk, de most újra emlékeztet rá... Stanley Tucci a férj szerepében brillíroz. Remek színész, hihetetlen kedvességgel és humorral adja vissza a biztos hátteret jelentő családfőt.
A másik történet mai. Julie Powell élete gyatra: utálja a barátait, nem leli kedvét munkájában, egyetlen vigasza a férje, aki imádja. Tipikusan mai nő, aki azt érzi, hogy életében még semmit sem fejezett be. Aztán jön az ötlet, előkerül Julia Child szakácskönyve, és Julie megfogadja, hogy 365 nap alatt megfőzi az 524 receptet, a tapasztalatait pedig egy internetes blogban adja közre. Férje és barátai támogatásával elkezdi a gigászi munkát... Ahogy az idő halad, kiderül, mindez nem is olyan egyszerű, s még a csodás házasság is veszélybe kerül. Persze a végére minden a helyére kerül, és Julie blogja a legolvasottabb lesz a neten, de addig még hosszú az út. Ha azt mondtam, Meryl Streep remekel, akkor most ki kell emelnem Amy Adams játékát is: bájos, humoros és egyszerűen imádni való. Olyan igazán egyszerű, de zseniális alakítást nyújt, aminek a legnagyobb dicsérete, ha azt mondom: akár a szomszéd lány is lehetne ő. Amy eddigi szerepeiben csak aranyos volt, most bebizonyította, hogy zseniális színész és csodás nő... attól tartok, kicsit beleszerettem... Chris Messina számomra eddig ismeretlen volt, de bemutatkozásnak remek alkalom volt ez a film. Valószínűleg sok női szívet dobogtatott meg...
A film érdekessége, hogy a két történetet párhuzamosan meséli el. Kétkedők mondhatnák, hogy ilyen csoda nincs, de hogy kettő nincs, az már biztos. De mi tudjuk, hogy ezek bizony igaz történetek... Így aztán tessék csak beülni a moziba, tessék csak szívből nevetni a vicces jeleneteken, aztán tessék csak sokáig gondolkodni otthon az erkölcsi tanulságokon... Mert van ilyen bőven. Mondjuk az, hogy a sorsunk a saját kezünkben van...? Nagyon vicces a Julie mamáját alakító hang, hiszen ő a vásznon meg sem jelenik: aki a "projekt" kezdetén azt hajtogatja, hogy add fel ezt a butaságot, aztán a film végén ugyanilyen vehemenciával noszogatja lányát, hogy egyszer az életedben csinálj végre végig valamit... Ismerős helyzet…?
Gyönyörűek a képek, tökéletes a zene, egyszerűen minden a helyén van ebben a filmben. Ha akarnék sem tudnék semmibe belekötni. (Vajon Nora Ephron eddigi közepes munkái után hogyan tudott remekelni?) Viszont egy fontos figyelmeztetés: a film jelentős részében valaki főz… Hmmm… Ne üljünk be éhesen a moziba! Jut eszembe: vajon magyarul megjelent Julia könyve???
Az idei hosszú év egyik legkiemelkedőbb alkotása, aki teheti, nézze meg!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!
Rendező: Nora Ephron
Főszereplők: Meryl Streep, Amy Adams, Stanley Tucci, Chris Messina
Két igaz történet, két zseniális nő, két csodás férj, négy remek színész, báj és humor, kedvesség és tanulság - mindez egy filmben. Végre olyan mozit láthatunk, ami egyszerre szórakoztat és tanít, könnyet csal a szemünkbe és mosolyt az arcunkra. Végre ismét csodát láthatunk a vásznon!
Az egyik történet a negyvenes éveiben Párizsba kerülő diplomata feleség igaz krónikája. Julia Child imád enni, unatkozik, így aztán beiratkozik egy francia főzőiskolába. Szeretné megosztani élményeit az amerikai nőkkel, de kiderül, hogy nincs angol nyelvű francia szakácskönyv. Itt kezdődik a történet, melynek eredménye az a Julia Child, akinek könyve a mai napig az amerikai háziasszonyok egyik legfontosabb tankönyve. Mára 49 kiadást ért meg, és Julia volt az első, aki igazi főzőműsort vezetett a TV-ben. Sajnos nem láttam az eredeti műsort, de szavahihető barátaim szerint a film egyik pikáns adaléka, hogy Meryl Streep tökéletesen adja vissza az egykori Julia gesztusait, különös beszédstílusát. Igen: ez a nő egyszerűen zseniális. Ezt eddig is tudtuk, de most újra emlékeztet rá... Stanley Tucci a férj szerepében brillíroz. Remek színész, hihetetlen kedvességgel és humorral adja vissza a biztos hátteret jelentő családfőt.
A másik történet mai. Julie Powell élete gyatra: utálja a barátait, nem leli kedvét munkájában, egyetlen vigasza a férje, aki imádja. Tipikusan mai nő, aki azt érzi, hogy életében még semmit sem fejezett be. Aztán jön az ötlet, előkerül Julia Child szakácskönyve, és Julie megfogadja, hogy 365 nap alatt megfőzi az 524 receptet, a tapasztalatait pedig egy internetes blogban adja közre. Férje és barátai támogatásával elkezdi a gigászi munkát... Ahogy az idő halad, kiderül, mindez nem is olyan egyszerű, s még a csodás házasság is veszélybe kerül. Persze a végére minden a helyére kerül, és Julie blogja a legolvasottabb lesz a neten, de addig még hosszú az út. Ha azt mondtam, Meryl Streep remekel, akkor most ki kell emelnem Amy Adams játékát is: bájos, humoros és egyszerűen imádni való. Olyan igazán egyszerű, de zseniális alakítást nyújt, aminek a legnagyobb dicsérete, ha azt mondom: akár a szomszéd lány is lehetne ő. Amy eddigi szerepeiben csak aranyos volt, most bebizonyította, hogy zseniális színész és csodás nő... attól tartok, kicsit beleszerettem... Chris Messina számomra eddig ismeretlen volt, de bemutatkozásnak remek alkalom volt ez a film. Valószínűleg sok női szívet dobogtatott meg...
A film érdekessége, hogy a két történetet párhuzamosan meséli el. Kétkedők mondhatnák, hogy ilyen csoda nincs, de hogy kettő nincs, az már biztos. De mi tudjuk, hogy ezek bizony igaz történetek... Így aztán tessék csak beülni a moziba, tessék csak szívből nevetni a vicces jeleneteken, aztán tessék csak sokáig gondolkodni otthon az erkölcsi tanulságokon... Mert van ilyen bőven. Mondjuk az, hogy a sorsunk a saját kezünkben van...? Nagyon vicces a Julie mamáját alakító hang, hiszen ő a vásznon meg sem jelenik: aki a "projekt" kezdetén azt hajtogatja, hogy add fel ezt a butaságot, aztán a film végén ugyanilyen vehemenciával noszogatja lányát, hogy egyszer az életedben csinálj végre végig valamit... Ismerős helyzet…?
Gyönyörűek a képek, tökéletes a zene, egyszerűen minden a helyén van ebben a filmben. Ha akarnék sem tudnék semmibe belekötni. (Vajon Nora Ephron eddigi közepes munkái után hogyan tudott remekelni?) Viszont egy fontos figyelmeztetés: a film jelentős részében valaki főz… Hmmm… Ne üljünk be éhesen a moziba! Jut eszembe: vajon magyarul megjelent Julia könyve???
Az idei hosszú év egyik legkiemelkedőbb alkotása, aki teheti, nézze meg!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!
A könyv még a polcon vár elolvasásra, de a film elvarázsolt. Az első, néhány perces filmbemutató után tudtam, hogy ezt a filmet nekem meg _kell_ néznem. Évekkel ezelőtt ugyanis rendszeresen néztem Julia Childs főzőműsorát. A hangja, a viselkedése, a kicsit tenyeres-talpas és két lábbal a földön járó stílusa elvarázsolt. (És közben haszonosat is tanultam - azóta tudom hogy kell langusztát enni. :) És bár elég ritkán kerül alkalom tudásom bevetésére, de volt már rá példa!)
VálaszTörlésMeryl Streep alakítása bámulatos volt. Egyszerűen Julia Childs színesben.
Amy Adams szerintem brilliánsan alakította a szerepét, arról nem tehet, hogy nagyon félresikeredett és a filmbe nem illő volt szerintem a munkahelye és a 9/11 beleszövése ebbe az amúgy nagyon is kacsamáj és párolt alma illatú történetbe.
A megjegyzés megjegyzése: olvasom a film alapjául szolgáló könyvet és be kell vallanom, hogy az a nagyon ritka eset következett be, hogy a film jobb, mint a könyv.
VálaszTörlésA könyvben Julie karaktere sokkal erőteljesebb, határozottabb, talán kissé hidegebb is, mint a filmvásznon megjelenő énje. És Julia a könyvben csupán egy-egy oldal erejéig jelenik meg, sokkal inkább a könyve, mint a személye a mérvadó.
A könyv szinte csak Julie-ról szól, a filmben jobban érvényesülnek a történet egyéb szereplői is.
Van olyan, hogy a megjegyzés megjegyzése? Hát, lehet, hogy nincs és elég erőteljesen egyszemélyes monológok ezek a hozzáfűzések, de le kell írnom. Most fejeztem be a könyvet és a fenti véleményem maradt, bár hozzá kell tennem, hogy utánanéztem a dolgoknak és a forgatókönyv KÉT könyvből állt össze. Ez újdonság volt számomra... A másik könyv Julia Childs: Életem Franciaországban című könye. Nem csoda hát, hogy a filmben JC nem csak mellékszereplő volt, mint Julie könyvében...
VálaszTörlésMegtaláltam Julie blogját is... :):
http://blogs.salon.com/0001399/2002/08/25.html