(Last Night)
Színes, magyarul beszélő, amerikai-francia
romantikus dráma, 93 perc, 2010
Rendező: Massy Tadjedin
Főszereplők: Sam Worthington, Keira
Knightly, Eva Mendes, Guillaume Canet, Anson Mount, Griffn Dunne, Stephanie
Romanov, Scott Adsit
Michael és felesége Johanna részt vesznek a
férfi céges partiján. Ahol Johanna szembe találkozik Laurával, a férfi igen
csak csinos új kolléganőjével. Johanna kiborul, féltékenységi jelenetet rendez.
Másnap Michael üzleti útra utazik – Laurával. Johanna ezen felháborodva bulizni
akar és összetalálkozik egykori nagy szerelmével Alexxel. Aki – bár kapcsolatban
él – deklaráltan azért jött a városba, hogy a lánnyal töltse az éjszakát… Vajon
ki az aki kitart, ki az, aki enged a kísértésnek? Jogos-e a féltékenység, van-e
értelme..? Ezek a főbb kérdéseket, melyet a kissé vontatott mozi feltesz.
Vontatott mondom udvariasan – mert az igazság az, hogy semmi, de semmi nem
történik benne, csupán a négy ember beszélgetéseinek lánca a sztori,
esetlegesen csatlakozó egyéb szereplőkkel együtt…
Massy Tadjedin sajnos nem talált rá a
helyes útra. Az első percekben azt hittem, hogy végre valaki méltó folytatást
készített a Közelebb című remekműhöz, melyben hasonló felállásban, hasonló
témákról esett szó… De sajna hamar rá kellett jönni, hogy ez nem így van.
Kellemes zene, jellegtelen fényképezés, túl
lassan kibontakozó cselekmény… Pont olyan unalmas a film, amennyire az a sztori
a való életben lenne. Csak beszélünk, mentegetjük magunkat, pedig titkon
mindenki tudja, hogy aminek meg kell történnie, az meg is fog történni…
Érdekes, hogy alapvetően négy jó színészt
látunk, mégis egyik sem ér el átütő hatást… Sam Worthington az utóbbi idők
remek akció hőse itt inkább csak nagy szemekkel csodálkozik a világra, kellő
biztosítékot gyűjt be a nagy döntés meghozásához… Nem valami férfias magatartás…
Keira Knightly nem hagyományos szépség, ezt mindig tudtuk. De eleddig volt
benne valami furcsa kisugárzás, amit megragadta az ember fiát… Nos, elég sok
filmjét láttam már, de ebben a sztoriban sikerül a legkevésbé sem szépnek
ábrázolni… Hisztis, kibírhatatlan, közben kiderül, hogy bizony ő is félrelépett
már a házasság alatt… Miről is beszélünk…? Eva Mendes ezzel szemben ismét
tökéletesen hozza a csábító figuráját. Gyönyörű és nem kérdés, hogy hova jut a
történet… Végül Guillamume Canet talán a leghitelesebb a csapatban, hiszen
gátlástalanul vállalja, hogy csupán a szexről szól ez a kaland…
Sok idegtépő beszélgetés, feleslegesen
lefutott körök, majd megtörténik az elkerülhetetlen és másnap kölcsönösen
hazudunk egymásnak… Pedig senki sem olyan buta, hogy ne tudja, mi a valóság… Az
nagyon gáz, ha a kapcsolatok valóban ennyit érnek.
Egyszer nézhető, közepesen unalmas film
mindennapi hazugságainkról…
Értékelés:
1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont - Kellemes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése