(Le Grand Cahier)
Színes, magyarul beszélő,
német-francia-magyar-osztrák háborús filmdráma, 109 perc, 2013
Rendező: Szász János
Főszereplők: Molnár Piroska, Gyémánt
László, Gyémánt András, Ulrich Matthes, Bognár Gyöngyvér, Ulrich Thomsen, Tóth
Orsolya, Derzsi János, Kiss Diána, Kovács Lajos, Székely B. Miklós, Réthelyi
András
1944, a háború utolsó éve. Az apa katona,
vissza kell térnie a frontra. Az anya ezért a két fiát egy Kőszeg melletti
tanyára viszi, a 20 éve nem látott édesanyjához, hogy biztonságban legyenek.
Nagyanya kőkemény falusi asszony, aki a legenda szerint megmérgezte a férjét. A
városi gyerekeknek pedig hirtelen meg kell tanulniuk a vidéki élet törvényeit.
Az öregasszony minden reggel megveri őket, ha pedig nem dolgoznak elég
keményen, éjszakára kizárja őket a házból… De a postás, a kocsmáros és mindenki
más is szabadon üti-veri a fiúkat. Akik ezért elhatározzák, hogy megedzik
magukat: ájulásig ütlegelik egymást, hogy képesek legyenek elviselni a
fájdalmat… Közben pedig zajlik a háború, ami minden emberből kihozza a benne
rejlő gonoszt… Német haláltábor, SS tiszt, zsidóüldözés, pogrom – ezek csak
szimpla események a fiúk életében, akik lassan valóban kőkeménnyé érnek a
vérzivataros korban…
Szász János elképesztő filmet csinált. Sok
háborús történetet láttam már, de ilyen elképesztően nyers, ilyen mélyen
megindító alkotást még sosem. Durván kemény, fájdalmasan igazságtalan, és
borzasztóan erős. Agota Kristóf eredeti regényét nem olvastam, de a film
tökéletes lett. Fájdalmas, és hatalmas érzelmeket megindító. Azt nem mondom,
hogy szerethető, mert ettől a világtól inkább félni kell, vagy elborzadni… De
itt épp ez volt a cél. Nagyszerű munka, amely sok ember szemébe csal
könnycseppeket, mert az élet sokszor fáj…
Molnár Piroskát mindig is imádtam, most
aztán brillírozik. Csodálatos alakítást nyújt, csak a legemelkedettebb jelzőket
tudom használni vele kapcsolatban… A Gyémánt testvérek mintha erre a szerepre
születtek volna. Bár gyermekek, mégis tökéletesen hitelesek és dermesztően
természetesek. Mellettük pedig egy sor kiváló színész nyújt remek alakítást.
Kovács Lajos zseniális a rendőr szerepében, Ulrich Thomsen pedig kiváló a német
tiszt megformálásában…
Ez a film nem szerethető. Fájdalmat fog
okozni, meg fog gyötörni, és nehéz gondolatokat fog okozni… De ezért kell
megnézni. Mert ismernünk kell a történelmünket. Ismernünk kell azt a valóságot,
amit jobb lenne elfeledni, de nem szabad, nehogy újra valóság legyen… Végre egy
olyan magyar film, amire igazán büszkék lehetünk!
Értékelés:
1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése