Cím: Ausztria, Wien 1, Rotenturmstrasse 12.
Asztalfoglalás: (+43) 513-45-88
Látogatás: 2009.12.31.
Honlap: www.lindenkeller.cc
1. Külcsín: Bécs történelmi belvárosában, csupán néhány sarokra a híres St.Stefan Platz-tól található ez az étterem, mely 1435 óta várja a vendégeket, így méltán hirdeti magát úgy, mint Bécs legrégebbi sörpincéje… Megtalálni nem egyszerű, csupán egy ajtó az egész, mert maga a vendéglő a föld alatt található. A parkolás ezen a környéken nagyon problémás lehet, mi speciel egy külvárosi P+R parkolóban hagytuk az autót. (Jellemző: 3 € volt a napi díj, viszont a parkolóban volt metró állomás, így kb. 10 perc alatt voltunk a belvárosban. Na ja, ezt például el kéne lesnünk a bécsiektől…)
2. Belbecs: Egy föld alatti helységhez méltóan magas beltér, körben boxok és belül oszlopok jellemzik a helyet. Miután helyi attrakció a kor, ezért a falakon elképesztő mennyiségű régi fotó, rajz és dokumentum díszíti. Hagyományosan nagy faasztalok és kényelmes fa székek várnak a vendégre. Olyan igazi németes-bajoros a hangulat, teljesen rendben vannak a külsőségek.
3. Étkek: Az étlap aránylag egyszerű, főleg a kortalan specialitásokról szól, így fő attrakció a híres „Wiener Schnitzel”. Ami egyébként nagyon jó, a hozzá tálalt krumpli saláta pedig mennyeien házias, innentől én már boldog is voltam. Osztrákos levesek és desszertek egészítik ki a választékot, de ezekre ezúttal nem maradt kapacitás.
4. Italok: Természetesen a ház saját söre a fő attrakció, de van itt minden más fajta is: barna, búza és radler változatok. E mellett pedig a hagyományos választék üdítőkből és borokból. Bár nem is tudom, hogy itt valaha valaki rendelt-e bort egyáltalán…
5. Szerviz: Mikor betértünk egy kedves hosszú hajú fiatalember segített nekünk, kicsit nehézkes volt az angol tudása, aztán kölcsönöse derültünk, mikor kiderült, hogy magyar, sőt még egy kolléganője is. Innentől rá bíztuk magunkat, így eshetett meg, hogy kihagytuk a híres bécsi almás rétest (nem itt készül és már kissé fáradt), illetve az erősen vágyott „Kaisersmarnit” (mirelit…). Így elmondhatjuk, hogy kevesebbet ettünk, de az viszont nagyon finom volt. Ennyit és a tisztességes kiszolgálás…
6. Árak: Normál árakat találtunk, a legfontosabb az volt, hogy még Szilveszter napján is szabadon választhattunk, nem kellett egy előre elkészített menü-csomagot végig ennünk (nyilván jóval drágábban).
7. Értékelés: Kellemes hely, ideális a megfáradt turista számára, amennyiben az a hagyományos osztrák rántott hús – krumpli saláta – sör menütől lesz boldog… Én mondjuk ilyen vagyok, így aztán szívesen ajánlom ezt a helyet!
Értékelés: 1 (Borzalom) - 10 (Mennyei!) skálán: 7 pont – Haspárti
Asztalfoglalás: (+43) 513-45-88
Látogatás: 2009.12.31.
Honlap: www.lindenkeller.cc
1. Külcsín: Bécs történelmi belvárosában, csupán néhány sarokra a híres St.Stefan Platz-tól található ez az étterem, mely 1435 óta várja a vendégeket, így méltán hirdeti magát úgy, mint Bécs legrégebbi sörpincéje… Megtalálni nem egyszerű, csupán egy ajtó az egész, mert maga a vendéglő a föld alatt található. A parkolás ezen a környéken nagyon problémás lehet, mi speciel egy külvárosi P+R parkolóban hagytuk az autót. (Jellemző: 3 € volt a napi díj, viszont a parkolóban volt metró állomás, így kb. 10 perc alatt voltunk a belvárosban. Na ja, ezt például el kéne lesnünk a bécsiektől…)
2. Belbecs: Egy föld alatti helységhez méltóan magas beltér, körben boxok és belül oszlopok jellemzik a helyet. Miután helyi attrakció a kor, ezért a falakon elképesztő mennyiségű régi fotó, rajz és dokumentum díszíti. Hagyományosan nagy faasztalok és kényelmes fa székek várnak a vendégre. Olyan igazi németes-bajoros a hangulat, teljesen rendben vannak a külsőségek.
3. Étkek: Az étlap aránylag egyszerű, főleg a kortalan specialitásokról szól, így fő attrakció a híres „Wiener Schnitzel”. Ami egyébként nagyon jó, a hozzá tálalt krumpli saláta pedig mennyeien házias, innentől én már boldog is voltam. Osztrákos levesek és desszertek egészítik ki a választékot, de ezekre ezúttal nem maradt kapacitás.
4. Italok: Természetesen a ház saját söre a fő attrakció, de van itt minden más fajta is: barna, búza és radler változatok. E mellett pedig a hagyományos választék üdítőkből és borokból. Bár nem is tudom, hogy itt valaha valaki rendelt-e bort egyáltalán…
5. Szerviz: Mikor betértünk egy kedves hosszú hajú fiatalember segített nekünk, kicsit nehézkes volt az angol tudása, aztán kölcsönöse derültünk, mikor kiderült, hogy magyar, sőt még egy kolléganője is. Innentől rá bíztuk magunkat, így eshetett meg, hogy kihagytuk a híres bécsi almás rétest (nem itt készül és már kissé fáradt), illetve az erősen vágyott „Kaisersmarnit” (mirelit…). Így elmondhatjuk, hogy kevesebbet ettünk, de az viszont nagyon finom volt. Ennyit és a tisztességes kiszolgálás…
6. Árak: Normál árakat találtunk, a legfontosabb az volt, hogy még Szilveszter napján is szabadon választhattunk, nem kellett egy előre elkészített menü-csomagot végig ennünk (nyilván jóval drágábban).
7. Értékelés: Kellemes hely, ideális a megfáradt turista számára, amennyiben az a hagyományos osztrák rántott hús – krumpli saláta – sör menütől lesz boldog… Én mondjuk ilyen vagyok, így aztán szívesen ajánlom ezt a helyet!
Értékelés: 1 (Borzalom) - 10 (Mennyei!) skálán: 7 pont – Haspárti
Aki arra jar, es ebbe az etterembe tevedne be, az batran kiprobalhatja a sertes szuzermeket, gorgonzolas martasban, szelesmetelttel talalva.. :) Mennyei!
VálaszTörlés