Színes, magyar vígjáték, 90 perc, 2010
Rendező: Novák Emil
Főszereplők: Kaszás Géza, Varga Boglárka, Kamarás Iván, Scherer Péter, Polyák Lilla, Gryllus Dorka, Takáts Andrea, Rudolf Péter, Kapócs Zsóka, Hernádi Judit
Új magyar vígjáték. Úgy tűnik a szokásos „be kell mutatni a szponzoráló céget” néhol vicces, néhol nyögvenyelős erőlködése után most bővül a kép: egyre többször hazai városok a támogatók, ezúttal Kecskemét. Így a film bemutatja a város szinte minden nevezetességét, vendéglőit, szállodáit, üzleteit. Úgyhogy ez a film beillik egy Kecskeméti úti filmnek is, bár tény, hogy ez nem okoz gondot, elvégre Kecskemét igazán szép város.
A sztori tiszta: Ausztráliába szakadt egykori magyar festő (Márk) alkotói válságban van, ezért magyar felmenőkkel rendelkező menedzserével hazatér, hogy egykor itthon hagyott képeit akkori barátnőjétől visszakérje. Csakhogy a lány meghalt, egykori férje nem adja a festményeket, ellenben kiderül, hogy van egy 12 éves gyermeke a mi hősünknek. Így aztán beindul a kavarás: kié legyen a kislány, hol is vannak a képek, stb.
Nem bonyolult történet, viszont az alkotók kellemesen kihozzák belőle, amit lehet. Vannak itt tipikus magyar figurák, és megjelenik néhány jellegzetes hazai szituáció. Egykori KGB-s ügynökök privát munkán (na jó, az igaziak valószínűleg nem ennyire bénák), a kőkemény nagyvállalkozó, akinek mindent lehet (ja, olyan Berényis itt minden) és napjaink élő legendája a Művész…
Novák Emil ügyesen viszi a történetet. Precízen járjuk körbe Kecskemét nevezetességeit, közben jókat derülünk a gabalyodó szálakon, és mosolyogva ismerjük fel korunk sztereotípiáit – azonban ezt mindig csak finoman, hiszen ez egy vígjáték, szórakozni akarunk, nem bosszankodni… Szép a fényképezés, kellemes a zene, és persze a támogatók reklámjai is megjelennek.
Ezúttal szerencsés a színészválasztás is. Kaszás Géza és Kamarás Iván a két rivalizáló macsó szerepében, míg Scherer Péter a vicces menedzser szerepében remekelnek. Jó, hogy most viccel és nem simán idióta, mint oly sok filmben. Aztán nagyon szépek a lányok is. Bár Gryllus Dorka végig nevet (mintha épp nem tudná komolyan mondani a szöveget, tőle ez kicsit furcsa is…), ami nem baj, csak nehéz követni. A film határozott erénye, hogy szerepel benne a rendkívül tehetséges ám csodaszép ifjú színésznő Polyák Lilla is, aki végre elhagyta a musical színpadot és ezúttal prózai színésznőként látható. Reméljük ez csak az első ilyen alkalom! Boglárka persze aranyos és szeretetre vágyik, már nem először a hazai filmvásznon. És sorban nagyon jók az epizodisták, akik közül kiemelkedik Rudolf Péter, aki ezúttal is brillírozik, most a tipikus magyar művész szerepében.
A film fő erénye, hogy nem akar több lenni annál, ami. Ez nem korrajz, nem elgondolkodtató dráma a mai világról, nem bonyolult lélekelemzés. Ez egy könnyed limonádé, egy kellemes vígjáték, ami kicsit romantikus, kicsit vicces, nagyon jók benne a szereplők és nagyon szépek a lányok. Egy vígjátéktól pedig ez pontosan elég. Érdemes megnézni, kimondottan ajánlom! Már csak azért is, mert a végén kiderül a nagy igazság: életünk hölgyeink kezében van…
Rendező: Novák Emil
Főszereplők: Kaszás Géza, Varga Boglárka, Kamarás Iván, Scherer Péter, Polyák Lilla, Gryllus Dorka, Takáts Andrea, Rudolf Péter, Kapócs Zsóka, Hernádi Judit
Új magyar vígjáték. Úgy tűnik a szokásos „be kell mutatni a szponzoráló céget” néhol vicces, néhol nyögvenyelős erőlködése után most bővül a kép: egyre többször hazai városok a támogatók, ezúttal Kecskemét. Így a film bemutatja a város szinte minden nevezetességét, vendéglőit, szállodáit, üzleteit. Úgyhogy ez a film beillik egy Kecskeméti úti filmnek is, bár tény, hogy ez nem okoz gondot, elvégre Kecskemét igazán szép város.
A sztori tiszta: Ausztráliába szakadt egykori magyar festő (Márk) alkotói válságban van, ezért magyar felmenőkkel rendelkező menedzserével hazatér, hogy egykor itthon hagyott képeit akkori barátnőjétől visszakérje. Csakhogy a lány meghalt, egykori férje nem adja a festményeket, ellenben kiderül, hogy van egy 12 éves gyermeke a mi hősünknek. Így aztán beindul a kavarás: kié legyen a kislány, hol is vannak a képek, stb.
Nem bonyolult történet, viszont az alkotók kellemesen kihozzák belőle, amit lehet. Vannak itt tipikus magyar figurák, és megjelenik néhány jellegzetes hazai szituáció. Egykori KGB-s ügynökök privát munkán (na jó, az igaziak valószínűleg nem ennyire bénák), a kőkemény nagyvállalkozó, akinek mindent lehet (ja, olyan Berényis itt minden) és napjaink élő legendája a Művész…
Novák Emil ügyesen viszi a történetet. Precízen járjuk körbe Kecskemét nevezetességeit, közben jókat derülünk a gabalyodó szálakon, és mosolyogva ismerjük fel korunk sztereotípiáit – azonban ezt mindig csak finoman, hiszen ez egy vígjáték, szórakozni akarunk, nem bosszankodni… Szép a fényképezés, kellemes a zene, és persze a támogatók reklámjai is megjelennek.
Ezúttal szerencsés a színészválasztás is. Kaszás Géza és Kamarás Iván a két rivalizáló macsó szerepében, míg Scherer Péter a vicces menedzser szerepében remekelnek. Jó, hogy most viccel és nem simán idióta, mint oly sok filmben. Aztán nagyon szépek a lányok is. Bár Gryllus Dorka végig nevet (mintha épp nem tudná komolyan mondani a szöveget, tőle ez kicsit furcsa is…), ami nem baj, csak nehéz követni. A film határozott erénye, hogy szerepel benne a rendkívül tehetséges ám csodaszép ifjú színésznő Polyák Lilla is, aki végre elhagyta a musical színpadot és ezúttal prózai színésznőként látható. Reméljük ez csak az első ilyen alkalom! Boglárka persze aranyos és szeretetre vágyik, már nem először a hazai filmvásznon. És sorban nagyon jók az epizodisták, akik közül kiemelkedik Rudolf Péter, aki ezúttal is brillírozik, most a tipikus magyar művész szerepében.
A film fő erénye, hogy nem akar több lenni annál, ami. Ez nem korrajz, nem elgondolkodtató dráma a mai világról, nem bonyolult lélekelemzés. Ez egy könnyed limonádé, egy kellemes vígjáték, ami kicsit romantikus, kicsit vicces, nagyon jók benne a szereplők és nagyon szépek a lányok. Egy vígjátéktól pedig ez pontosan elég. Érdemes megnézni, kimondottan ajánlom! Már csak azért is, mert a végén kiderül a nagy igazság: életünk hölgyeink kezében van…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése