2011. február 20., vasárnap

Fekete hattyú


(Black Swan)

Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 108 perc, 2010

Rendező: Darren Aronofsky

Főszereplők: Natalie Portman, Mila Kunis, Vincent Cassel, Barbara Hershey, Winona Ryder

Még csak február van, de sorra érkeznek kis hazánkba a remek filmek. A Fekete hattyú különleges darab: Natalie Portman elnyerte a Golden Globe és a Bafta legjobb női alakítás díját, és az Oscarra is ő az esélyes jelölt. Így aztán nem kis várakozással ültem be a moziba.

Darren Aronofsky nagy dobásra készül. iszonyú erős kezdés után alig egy pár perc után máris a történet közepén vagyunk: bepillanthatunk a színpad világába… Olyan titkok háza ez, melyet mindig szerettünk volna megismerni, de hát épp attól csoda, hogy olyan sejtelmes… Nos, Aronofsky tovább építi a mítoszt, nem is akárhogy!

Nina balerina. Édesanyja mellett él, aki szolgálja, vagy uralkodik rajta, ki tudná megmondani a helyes választ. Persze ő a meg nem értett művész, aki – épp lánya miatt – feladta a karriert. Megsínylett boldogságát lánya istápolásában találja meg… Aki teljesít, tökéletesen, mint mindig. Az új évadot a Hattyúk tava bemutatásával kezdi a társulat. Megy a harc a szerepekért, miközben Beth, a kiöregedett balerina kénytelen átadni a terepet a feltörekvő ifjúságnak… Nina harcol a főszerepért, de a társulat mindenható ura Leroy nem bízik benne: a Fehér hattyú eljátszásának tökéletessége nem kérdés, de a Fekete hattyút életre kelteni, ahhoz olyan tűzre és vágyakra van szükség, melyeket tükör előtt megtanulni nem lehet… Feltűnik a színen Lily, aki épp ellentéte Ninának: tüzes és spontán. A lányok barátnők, vagy ellenségek, szeretők vagy versenytársak, ez szinte percenként változik. Ahogy közeleg a nagy nap, egyre fokozódik az élet, Nina küzd a világgal, de elsősorban önmagával, és a szerep lassan felemészti a törékeny balerinát. Végül elérkezik a bemutató, és elképesztő katarzison megyünk át, az idegek eddigre már pattanásig fokozódtak…

Aronofskyt eddig is kedveltem, de most Mesterré lépett elő a szememben. Elképesztő tudatossággal meséli el a felnőtté válás, és újjá születés történetét. A fényképezés egészen különös, a változó aspektusok, tempók és világítások megfelelően fokozzák a feszültséget. A vágó is remekel, nem hiába van egy rakás díjra jelölve. A zene elsősorban a Hattyúk tavának motívumaiból áll, és a csodás dallamok a végletekig fokozzák felindultságunkat… Több komolyzenét kéne hallgatnom, az biztos.

A szereplő választás elképesztően jól sikerült. Barbara Hershey a csalódott anya szerepében zseniális, minden arc rezdülésében ott a fájdalom. Winona Rydert fel sem ismertem, a sminkesek olyan tökéletes munkát végeztek… Vincent Cassel pedig remek, mint eddig is minden szerepében. A Mester szerepe tökéletesen illik hozzá: franciás sármja épp eladja nekünk a zseniális művész figuráját. Mila Kunis tökéletes Lily szerepében. Épp olyan gyönyörű, hogy az bosszantó legyen, épp olyan tökéletes, hogy az fájjon, épp olyan laza, hogy az irigylésre méltó legyen… Nagyon tehetséges, még sok filmben szeretném viszontlátni. Ez a négy színész összesen adja a keretet a történethez, mindegyikük remekel, és ez teremt játékteret Natalie Portmannak. Aki briliáns tehetséggel éli meg Nina szerepét. Sokszor láttuk eddig is, aranyos volt, meg kedves, meg minden ilyesmi. De most valami újat látunk a vásznon: egy elképesztően érett, zseniális színésznőt, aki olyan élethűen játszik, hogy az borzongató. Nina félelmei, fájdalmai, küszködései olyan elemi erővel jelennek meg a vásznon, hogy azt sokszor nézni is fáj. Portman minden díjat megérdemelt, nem tudom elképzelni, hogy az Oscart másnak adják. A kislány felnőtt bizony, és megdöbbentően jó színésznő lett!

Aztán elérkezik a végső állomás, a Bemutató. Mindenki ott van, és az érzések elszabadulnak, hogy az utolsó képsorokban apokaliptikus katarzist élhessünk át. Az alkotók jéghideg fejjel építik fel a történetet. Valóság és álom keveredik, szinte mi sem tudjuk, mikor mit látunk. Az utolsó pillanatok döbbenete aztán hirtelen megszakad. Rég láttam ilyet: már percek óta megy a vásznon a stáblista, de a nézők mozdulatlanul, lélegzet visszafojtva ülnek a sorokban, hátha a feliratok után lesz még egy snitt, amely megmagyarázza, mit látunk. Mi is a tökéletesség értelme? De nem, a mesének vége, így a Mester ránk bízza, hogyan értelmezzük a látottakat. A választ nem a vásznin leljük meg, hanem valahol mélyen a lelkünkben, vagy még inkább a szívünkben… Igen, ott valahol él az igazság, ott valahol tudjuk a választ: mit is jelent tökéletesnek lenni.

Elképesztő filmes katarzis, zseniális szereplők, csodálatos alakítások, briliáns mestermű. Nem kérdés a 10 pont. Ezt mindenkinek látni, vagy inkább átélni kell. Aztán gondolkodni. Sokat. Magunkon. Ezért érdemes moziba menni. Köszönöm!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!

2 megjegyzés:

  1. Laci, ezt a filmet olyan jól beharangoztat, hogy megnéztem.
    Második nekifutásra sikerült is végigérnem rajt.
    A film számomra egy kicsit unalmas volt, alig vártam hogy vége legyen és kiderüljön, hogy mi ez az egész. De csalódtam... Én jobban szeretem az olyan filmeket, aminek a végén kiderül az igazság, vagy legalább egy kicsi gondolkodásra késztet. Ez nem váltott ki belőlem ilyet. Lehet bennem van a hiba...? (Ez egy költői kérdés volt) Bár maga a film sem az én műfajom.
    Viszont az tény, hogy Natalie Portman hatalmasat alakított benne, megérdemelte az Oscart. Minden elismerésem az övé.

    Az én kedvenceim pl: A jövő kezdete, Gran Torino, A boldogság nyomában, Freedom Writers, Holt költők társasága és még sorolhatnám :-)

    Üdv:
    Dia

    VálaszTörlés
  2. Ezt a filmet csak most sikerült megnéznem, családom nem igazán volt kíváncsi rá, én viszont nagyon. Nekem nem volt unalmas, mint Diának, teljes mértékben Laci pozitív kritikájával értek egyet. Lebilincselő, elgondolkodtató, fantasztikus szerepjáték Natalie-tól, de nekem nagyon izgalmas volt Mila Kumis játéka is, szép és tehetséges színésznőnek tartom. Valóban nem könnyen érthető és emészthető film, de pont ettől jó. A sok felszínes tingli-tangli film után egy üdítő kivétel volt, nagyon élveztem és bármikor szívesen újranézném.
    Laci megnézem a többi top 10 filmajánlatodat is, (keveset láttam ezek közül) hátha nem csak ebben egyezett az ízlésünk.

    Üdv.: Ági

    VálaszTörlés