2011. február 12., szombat

London Boulevard


Színes, feliratos, amerikai-angol krimi, 103 perc, 2010

Rendező: William Monahan

Főszereplők: Colin Farrel, Ben Chaplin, Keira Knightley, David Thewlis, Anna Friel, Ray Winstone, Jamie Campbell Bower, Eddie Marshan, Matt King

Sosem értettem az ítészeket, akik a filmekre karikákat osztogatnak. De egy biztos, csókoltatom azt, aki ezt a filmet 16-os besorolással látta el…

William Monahan nem sok újat talált ki. Mitchell egy igazi belevaló fickó („Te erőszakos vagy? Nem, de általában én bántom azt, aki engem bántani akar…”) Épp a börtönből szabadul, ahol valamiért valamennyi időt raboskodott. Persze egykori cimborája már a kapuban várja az új ajánlatokkal, amivel ő nem kíván élni… Eddig tehát mondhatnánk azt is, hogy hagyományos, börtönből szabadulós, agyba-főbe verős filmet látunk, azonban ez – kicsit – mégis más…

Mert Mitchell rosszul van egykori társától, aki ma főnököt játszik. Mert el is helyezkedik egy filmsztár mellé amolyan testőr félének. Mert nemet mer mondani a gaz maffia nagyfőnök félreérthetetlen ajánlatára. Mégis más, mert ez a film nagyon nyers és nagyon durván mutatja be a mi kis világunkat. Ha börtönből szabadulsz, esélyed sincs. A rendőr korrupt és a maffia mindent megtehet. Ráadásul a kishúgod egy alkoholista, kábítószeres lotyó… Nincs ezen mit szépíteni.

Kemény a fényképezés, a néhol művészi zenei betétek pedig csak fokozzák a durva hangulatot. Nem nagyon vannak lassú pillanatok, valahogy végig nő a feszültség, a lassú kezdés ellenére érezzük, hogy megállíthatatlanul zakatolunk az elkerülhetetlen végkifejlet felé…

Vannak mellék szálak. Kicsit bepillanthatunk a paparazzik világába, megízlelhetjük, milyen is celebnek lenni. Láthatjuk, hogyan lehet „elmenekülni” a külvilág hisztériája elől… Monahan szakmailag valószínűleg nem kap nagy dicséretet, mert nem egységes a színvonal, kicsit kapkodós a történetmesélés. Nekem épp ez jön be: szerintem ez a való világ, hisz nincs mindig időnk gondosan mérlegelni, és egy gyors döntésnek beláthatatlan következményei lehetnek…

Aztán az utolsó húsz percben elszabadul a pokol, és nincs kegyelem. Innentől kezdve pedig egy elképesztően kemény és durva befejezést látunk. A tanulság egyszerű: aki bűnös, az ne reménykedjen. Senki.

Nyilván a színészek adják el a mesét. Colin Farrel egyszerűen zseniális. Ez a fiú egyre jobb, most már a kisfiúsan zavart vigyora mögé egészen szép eszköztárat épített. Remekel. Keira Knightly a húzónév,lássuk be, nem sok szerepe van, még csak nem is vetkőzik, azért persze őt nagyon szeretjük, és el tudom képzelni, hogy kicsit a valóságban is így kell néha menekülnie a világ elől. Ki kell azonban emelni David Thwlist, aki a kábítószeres művész Jordan megformálásával egészen elképesztőt mutat fel. Sokunk szerint valószínűleg fél Hollywood így éli az életét. De nagyon jó Ben Chaplin a kisstílű nímand és Ray Winstone is a gengszter főnök szerepében. Olyan nagyon angolos az egész mese. Az arcok, a színhelyek, a légkör.

Sok csillagosan durva akció film, az igazi Londoni vonulatból. Rajongóknak kihagyhatatlan!

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 8 pont - Remek

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése