(The Tree of Life)
Színes, feliratos, amerikai filmdráma, 139 perc, 2011
Rendező: Terrence Malick
Főszereplők: Brad Pitt, Sean Penn, Jessica Chastain, Fiona Shaw, Joanna Going, Kimberly Whalen, Michael Showers, Bryce Boudoin
Úgy gondoltam, a 2012 nehéz év lesz, így próbáltam egy olyan filmet választani idei elsőnek, amely a könnyed szórakoztatáson túl is nyújt valamit. Nos, ez sikerült. Olyannyira, hogy elsöprő 10 pontot érdemlő alkotás ez, melyet azonban a tegnap megírt összefoglalóban meg sem lehetett volna jelentetni, mivel ez a film annyira különbözik minden mástól, amit eddig láttam…
Valahol nyomokban fellelhető egy történet. Egy kissé megfáradt idősödő építész visszatekint gyermekkorára. Öccse nagyon korán halt meg (a filmben ki sem derül, hogy hogyan és miért), a történet mottója pedig, hogy a halott testvérének és édesanyjának köszönheti hitét. Előbb csak képeket látunk, melyek talán a teremtést szimbolizálják, azután jönnek furcsa jelenetek, melyekben megismerjük a kisvárosi amerikai család életét. Látjuk a szigorú apát, akit néha megölni szeretne gyermeke, máskor felismeri, hogy épp őrá hasonlít. Nehéz a történetet összerakni, mert nem mesét látunk, csak laza jelenetek sorakoznak egymás után. Nagyon kevés a beszéd maga, a jelentekben alig hallunk szavakat. A gondolatokat egyes szereplők monológjaiból és Bibliai idézetekből áll csak, ezekből kell összeraknunk a teljes valóságot. Ez pedig elképesztő nehéz. Látjuk a kamaszodó fiatalok világát, a reménykedő majd elbukó szülők valóságát, és néhol csak utalásokból tudunk meg olyan eseményeket, melyek erősen befolyásolják a szereplők érzelmi világát.
Terrence Malick írta és rendezte a filmet. Elképesztő képi világot teremtett, igen merész vállalkozás ennyire kevés szóval operálni, csak képekkel és zenével elmondani mindent. Jómagam eléggé szimbolikus gondolkozásúnak tartom, szeretem a kép-, és jelképrendszereket, de ebben a filmben ez egy olyan elképesztően erős világ, amelyet nem biztos, hogy mindig sikerült megértenem. Sokszor meg kell nézni és sokat kell gondolkodni ahhoz, hogy ezek a képek értelmet nyerjenek. A maga nemében valóban páratlan ez az alkotás. A képekhez nyilván szükség van a zenére is egy ilyen történetben. A betétek főleg magasztos komolyzenei bejátszások, amelyek folyamatosan magasan tartják a nézők adrenalin szintjét. Ez az erős kép és remek zenei világ pedig minden nézőnek mélyen a zsigereibe hatol, az garantált!
Végül ne feledkezzünk meg a színészekről. Brad Pitt a mélyen vallásos, ugyanakkor elnyomott vágyaiban vergődő apaként egyszerűen lenyűgöző. Színész óriás – erről itt teljes mértékben megbizonyosodhatunk. Jessica Chastain az anya szerepében épp az ellentéte: csendes, érzésekkel teli és furcsán szép arcán elképesztő érzéseket tud megjeleníteni. Sean Penn csupán néhány percig játszik, de ismerjük el, ez nem az első ilyen filmje, ismét remek ötlet volt őt választani. Kiemelést érdemelnek a gyerekek, akik tulajdonképpen a legtöbbet játszanak. Ártatlanok, szemükben ott a világ…
Erről szól ez a film. Emberekről, érzelmekről, hitről, lelki békéről. Mindenkinek arról, amit látni akar vagy hajlandó. De vigyázat: nagyon nehezen kódolható, igen súlyos alkotás. Nem egy könnyed péntek esti film… Felkészült ínyenceknek remek szórakozás, a többiek ne próbálkozzanak…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 10 pont – Csoda!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése