20. SZIGET Fesztivál

Közreműködő: Rengetegen

Helyszín: Hajógyári Sziget - Budapest

Dátum: 2012.08.05-12.

Sziget, immár 20. alkalommal. Zajlik az élet, múlnak a hónapok, aztán megint csak azon kapjuk magunkat, hogy befelé ballagunk a poros szigetre. Az idén szerencsére igen jó az idő, majdnem végig remek melegben fesztiválozhattunk, ez jó. A biztonság és a szervezettség rendben van, hivatalos fizető eszköz a metapay kártya, de működik a rendszer és ez rendben van. Az árak megint emelkedtek, ami viszont durva. 800 Ft alatt se lángos, se hotdog, de választék az van, és a sör még mindig hideg…

Vasárnap kilátogatunk a Magyar Dal Napjára. A monstre koncert közepén érünk ki, így a második öt órát látjuk. Az első benyomás az, hogy pocsék a hangosítás. Hiába a nagy színpad, kimondottan rosszul szólnak a bandák. Az LGT-nél például alig érteni az éneket. Hmm… Ez nem jó. Sajna a második benyomás még rosszabb: épp akkor érünk ki, mikor már lementek a fiatalok. Most aztán nézhetjük sorban a régieket: Első Emelet, Kft, stb. Egy szó jut eszembe: szánalmas. Olyan alakok, akik már lassan 20 éve ugyanazt a két nótát tudják ilyenkor eljátszani… Hajdan szerettem őket, mára maradt a sajnálat. A Szörényi-Bródy által rögtönzött Illés koncert pedig kimondottan gáz volt. Aztán jött a nagy meglepetés: sok-sok év kihagyás után a színpadon Koncz Zsuzsa. Nos… Nem kellett volna. Imádom, tisztelem… de az évek elvették a hangját, így a fellépésen inkább sírni kellett, mint csápolni… Az LGT fellépése jó lenne, csak nem hallani… Végül játszik a Tankcsapda és a Beatrice, szerencsére így legalább a végére marad valami jó emlék…

A hétfőt kihagytuk, Csík zenekarék nem igazán hoztak lázba.

Kedden aztán jön a nagy buli: Ákos először a Szigeten. Elég nagy a tömeg, a hangosítás azonban még mindig rossz, ez sokat vesz el a produkció értékéből. Aztán fél 9-kor indul a buli: Ákos megint nagyot dobott. A retrós techno hangzásra szerelt egykori Bonanza és Ákos dalok nagyon ütnek, a beléjük kevert slágerek pedig zseniálisan illenek a képbe. Ákos maximalista, mint mindig: remek a világítás, jók a filmek és a megjelenés, csak a hang rossz… Remek a buli, csak egyet nem értek: Ákos máskor mindig viccesen konferál, most azonban csak gépiesen játszanak, alig kétszer ha megszólal. Mintha valami gondja lenne… Végül 22,30-kor véget ér a buli, pedig előtte 2és fél órás koncertet ígértek…

Szerdán Ági kérésére irány a nagy színpad: fellép a Hurts. Kimondottan jó a koncert, érdekes a vonósokkal felálló zenekar hangzása, és kimondottan jó a zene is. Külön ki kell emelni a két balett táncos leánykát, zseniális a produkciójuk! A buli végeztével aztán irány a Magyar zenei nagyszínpad, ahol Magna Cum Laude koncert van. Mérsékelt érdeklődés mellett igen jó bulit csinálnak a fiúk, a tömeg boldogan harsogja a pálinka dalt…

Csütörtökön a nagy színpad egyetlen hazai fellépőjét a Tankcsapdát nézzük meg. Az új felállás is jó, csakúgy mint eddig, a dalok ütnek, bár kicsit lapos nekem a koncert. Valahogy semmi koncepciót nem érzek, csak mennek a dalok egymás után… A buli után benézünk a VIP-be. Sok kis senki celeb ünnepli magát odabenn néhány zenésszel és pár láthatóan fontos emberrel, a lányok kitette mindent, olyan az egész, mint a húspiac: tessék választani… Vicces. A nagy ijedtségre aztán lehúzunk egy vödröt – ezt a régi szigetelők értik igazán… :o)

Hazafelé (hajnalban, egészen pontosan 2-kor) egy rendőrautó szegődött mögénk Budán, majd megállítottak. Ok. Papírok, autó papírjai. Ok. De amikor az utas papírjait is kérték, kissé kiakadtam. Ilyet még életemben nem hallottam, pedig már néhány éve vezetek. Az egyenruhába bújtatott nőnek látszó hatósági személy felháborodásomat megtorlandó meg is szondáztatott. Másodikra, mert a gép nem működött, így elő kellett venni a vízözön előttről maradt fújós szerkezetet… Csalódottan engedett utunkra, hogy nem sikerült semmibe belekötni. Én pedig újabb bizonyítékot kaptam, hogy ezért fenntartani a Rendőrséget a keservesen megtermelt adóforintjainkból, igazán felesleges… Szolgálunk és védünk… Vajon kit???  

Pénteken szünnap – hiába már nem bírom úgy, mint régen. Kell egy kis pihenés…

Szombaton aztán mindent bele: a Magyar zenein ismét fellép Péterfy Bori és a Love Band – zseniálisak, mint régen. Hiába, a banda megkerülhetetlen. Bori elemében van, a színpadról flörtöl, a slágerek pedig ma is remekül szólnak… Ezután benéztünk a Magic Mirror sátorba. Itt aztán piszok meleg volt: mind fizikai, mind átvitt értelemben. Részemről nehezen viseltem a műsort, a fellépők gyatrák, a színvonaltalanság királynője maga Kapocs Zsóka, aki rémes volt. Szerencsére jött Falus Mariann, aki viszont remek volt, mint mindig. Említést érdemel a légtornász lány (fiú), aki lélegzetelállító produkciót mutatott be egy trapézon minden biztosítás nélkül. Ezután elmenekültünk… Jött a Coca-Cola színpad, ahol főleg holland fiatalok nyomták a technót, na már csak ez megérte a látványt… Végül egy rövid kiruccanás a Volt színpadra, ahol táncolható zenék mentek, aztán hajnali 3-kor el is indultunk haza…

Vasárnap inkább az Olimpia záró estjét néztem, így már nem mentem ki újabb bevetésre…

Sziget volt és lesz, egyre inkább a lehúzást érezni, de a zenekarok jók, és legalább barátokkal van hol összegyűlni egy kis lazításra… Jövőre ugyanitt…

Értékelés: 1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes!