Közreműködő: Kőhalmi Zoltán, Hadházi László
Helyszín: Corvin Dumaszínház – 1082.
Budapest, Corvin sétány 1/b.
Dátum: 2013.01.08.
Ismét a Corvin Dumaszínház vendégei
voltunk. A szervezés elsőre szokás szerint jónak tűnt: asztal a nevünkkel,
kényelmes elhelyezkedés, közel a színpadhoz. Direkt korán érkeztünk, hogy egy
kellemes vacsorát legyen időnk elkölteni az előadás előtt, és ne közben kelljen
csámcsogni. Ehhez képest az idejekorán megrendelt ételeket csak a szünetben
szolgálták fel, amikor kapkodhattunk, hogy ne zavarjuk a második fellépőt. Nem
beszélve arról, hogy addigra már tényleg éhesek voltunk… Így azt kell mondanom:
a kiszolgálás ezen az estén felháborítóan gyatra volt.
Szerencsére nem ez a lényeg egy ilyen esten…
Még mindig zseniális a Hadházi féle bevezető videó. Stewardess legyen a lábán,
aki nem röhög rajta…
Az első részben jött „Kőhalminé Zolika”.
Komoly, megfontolt mérnökember, aki beszélt a relativitás elméletről, a
kutyákról és egy sor remek dologról. Persze mindezt a tőle megszokott faarccal,
zseniális poénokkal. Kőhalmi jó, mert nem igazán káromkodik. Ráadásul rajta el
kell gondolkodni, az ő poénjai mélyek és sokáig hatnak… Jó volt most is…
A második részben pedig jött Hadházi, aki
nálam mindent visz. Egy percet sem vesztegetett, egyből belevágott egy aktuális
sztoriba, aztán már a fonalat is nehéz volt követni, mert egyik poén után jött
a másik, szinte levegőt venni sem maradt időnk…
A tiszta játékidő nagyjából kétszer 45 perc
volt. Ez pont elég arra, hogy megfájduljon az oldalunk… Elmondani nem lehet,
egyszerűen látni kell. Mert zseniális az egész…
Értékelés:
1 (Agyhalál) - 5 (Emlékezetes!) skálán: 5 pont – Emlékezetes!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése