(Philomena)
Színes, magyarul beszélő, angol filmdráma,
98 perc, 2013
Rendező: Stephen Frears
Főszereplők: Judi Dench, Steve Coogan,
Charlie Murphy, Simone Lahbib, Sophie Kennedy Clarke, Charles Edwards
Év végére még egy iszonyatosan erős filmet
tartogatnak a hazai mozik. A Philomena nemcsak döbbenetes történet, de az
utolsó szóig igaz is – ez pedig végképp elképesztővé teszi az egészet. Remek
színészi játék, csodaszép megvalósítás és szívbe markoló kérdések szeretetről,
megbocsátásról, életről… Nem szabad kihagyni!
Martin Sixsmith minisztériumi szóvivő, aki
elveszti állását, így újra újságíráshoz lát. Véletlenül találkozik egy
történettel: egy Philomena nevű idős hölgy gyermeke 50 éves lenne, csakhogy 4
éves kora óta nem találkoztak… Az újságíró és a hölgy együtt indulnak a nagy
útra. Kiderül, hogy Philomena árva volt, apácák nevelték, de egy kalandból
gyermeke született, innentől csak rabok voltak a kolostorban. Egy napon az anya
megkérdezése nélkül örökbe adták a kisfiút, akit Philomena soha többet nem
láthatott. Az egyház sokszori megkeresésre sem tud segíteni, sőt… De a
véletlenek folytán nyomra bukkannak, és Amerikába indulnak, hogy megtalálják az
elveszett gyermeket…
Nem akarok ennél többet elmondani a történetről.
Legyen elég annyi, hogy az Élet sokkal nagyobb drámákat ír, mint amit a
képzeletünk megalkothatna. A film elképesztően drámai kérdéseket vet fel,
nagyon finoman és érzékenyen. Erőssége abban mutatkozik meg, hogy nem foglal
állást: megmutatja, ki hogyan reagál a helyzetre, de nem mond ítéletet. Nem
felszínes, kelőképpen mély, ugyanakkor tartózkodó. Az ítélet a miénk…
Stephen Frears remek munkát végzett. A
történet épp elég erős, nincs szükség drámai hatásokra vagy felturbózott
trükkökre. Két dologgal operál csak: az egyik a zseniális színészi játék, a
másik pedig a sokszor szívbe markolóan gyönyörű képek. Judi Dench igencsak idős
arcát ilyen hihetetlenül szépnek még sosem láttam…
Judi Dench, aki nemcsak szép, hanem remek
színész is. Olyan mély átéléssel játssza az idős Philomenát, hogy szinte azt
gondolnánk: önmagát adja. Steve Coogan pedig remek párja, aki egy másik
világot, egy másik gondolkodást testesít meg. Kettősük telitalálat… A többi
szereplő pedig mind remekül hozza saját figuráját.
Ez a film nagyon fájdalmas. De akkor is az
ilyen alkotások miatt érdemes jegyet venni!
Értékelés:
1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 9 pont - Emlékezetes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése