2009. november 14., szombat

2012


Színes, magyarul beszélő, amerikai-kanadai filmdráma, 2009
Rendező: Roland Emmerich
Főszereplők: John Cusack, Thandie Newton, Amanda Peet, Oliver Platt, Woody Harrelson, Chiwetel Ejiofor, Danny Glover

Rendkívül látványos katasztrófa film, ebben a műfajban régen láttunk ilyen színvonalas alkotást… A történet egyszerű: már a Maják is megjósolták, hogy 2012-ben eljön a világ vége. És igazuk lett…

Kicsit naiv, ámbár nagyon okos tudósok már 2009-ben rájöttek, hogy közeleg a vég. Erre a világ kormányai titokban hatalmas munkába kezdtek. Aztán amikor közeleg az utolsó nap, kiderül minden. Hatalmas hajókat építettek, hogy mentsék az emberiség és az élővilág színe-javát. Persze nem ennyire egyszerű, mert kiderül, hogy az utasok nem génjeik tisztaságával, hanem fejenként 1 milliárd €uro befizetésével tettek szert jegyükre. Na ja, mondja a kormány cinikus képviselője, a magántőke bevonása nélkül esély sem lett volna a küldetés sikerére…

A film nagyszabású, remek a fényképezés és a zene, az effektek pedig tökéletesek. Esélyünk sincs, hogy felismerjük, meddig tart a valóság és hol jön az animáció. Hiába, a technika ma már szinte mindenre képes. Így aztán a film végig pergő és izgalmas. Indokolt a korhatár, gyerekeknek ez már sok lehet. Főleg azért, mert valljuk be: mindez akár – pont így – igaz is lehet… Ez pedig valóban félelmetes.

A színészek jók, az alakítások hitelesek, kivételesen senki sem esik heroikus túlzásokba. Épp attól értékes alkotás, hogy mindenki igazán emberi… Cusack nem hős, csak egy apa, és ez nagyon jól áll neki. Ki kell emelni Woody Harrelson kicsit őrült figuráját, zseniális, mint mindig. És persze Thandie Newton is brillírozik: ez a nő olyan szép, hogy az még egy katasztrófa közepén is lélegzetelállító… kicsit féltem Ejiofor szerepeltetésétől, hiszen mindenki a Galaxis stopposára emlékszik majd, de jól hozza az idealista tudós szerepét, így aztán az első perc után fel sem merül ez a gondolat.

Természetesen a mozi amerikai, tehát nem maradhat ki az európaiak szurkálása, a vicces beszólások az orosz Nagy Medvére, és persze az önfeláldozó amerikai elnök sem. De ezektől a szokványos kisiklásoktól eltekintve a film igazán nézhető és élvezhető. Olyannyira, hogy a 158 perces játékidő fel sem tűnik, ez pedig nagy szó! Az igazi kérdést pedig nekünk kell megválaszolni: vajon egy ilyen katasztrófa közben az emberség vagy az állati ösztönök kerekednek fel bennünk? Ezen gondolkozzon el mindenki…

Hosszú, de annál látványosabb, izgalmakban bővelkedő film. Érdemes megnézni!
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 7 pont – Nagyon jó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése