Színes, feliratos, iráni filmdráma, 85 perc, 2011
Rendező: Morteza Farsbaf
Főszereplők: Amir Hossein Maleki, Kiomars Giti, Sharareh Pasha, Sahar Dolatshahi, Peyman Moadi, Adel Yaraghi
A film egy sötét lakásban indul, ahol a szülők veszekednek. Nem tudjuk, hogy min vagy miért. Aztán egy autó elindul a sötétben, és a szülők eltűnnek. Egyedül Arshia marad ott, a tíz éves forma gyermek. Másnap reggel nagybátyja és nagynénje beülteti egy autóba, hogy hazavigyék Teheránba. Út közben derül ki, hogy a szülők szörnyethaltak egy autóbalesetben. A két rokon siket, és a film története az utazásuk Teherán felé. Út közben a két siket felnőtt végig beszél – azaz jelel egymással. Nem tudják mi történhetett, nem akarják megosztani a gyermekkel a szörnyű hírt, aztán előkerül az égető kérdés: mi legyen a gyerekkel. Felbukkannak a múlt csontvázai: nekik miért is nem lett gyermekük, alkalmasak-e szülőknek… Közben a hátsó ülésen csendben kuporgó gyermek pedig szájról olvas – a film nagy drámája, hogy mindent ért…
Morteza Farsbaf rendező erénye, hogy az iráni filmet bevitte a világ mozi termeibe. Számomra azonban csalódás volt az egész: ez a történet nem iráni, gyakorlatilag bárhol játszódhatna a világon. Nem Irán kultúráját ismerjük meg, hanem a siket emberek világába pillanthatunk be.
A sztori lassú, döcögős. Mindent a két beszélgető elmondásából ismerünk meg. Zene szinte nincs, vannak viszont iszonytatóan hosszú jelenetek, amikor az autó megy – más nem történik.
Nagyon vegyes érzelmeim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban. Egy részről érdekes és fájó, más részről viszont ennél sokkal többet vártam volna egy Oscart nyerő alkotástól…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont - Kellemes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése