2012. április 7., szombat

Amerikai pite: A találkozó

(American Reunion)
Színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 114 perc, 2012
Rendező: Hayden Schlossberg, Jon Hurwitz
Főszereplők: Jason Biggs, Alyson Hannigen, Chris Klein, Thomas Ian Nicholas, Tara Reid, Sean William Scott, Mena Suvari, Katrina Bowden, Jennifer Coolidge, Shannon Elizabeth, Eugene Levy, Natasha Lyonne, Eddie Kaye Thomas, Chris Owen, John Cho

Több mint tíz évvel vagyunk az utolsó Amerikai Pite sztori után. Az egykori 99-es évfolyam számára évfolyam találkozót szerveznek, így a társaság sok év után ismét összegyűlik. A fiúk persze bulizni akarnak, de rá kell jönniük: az évek bizony eljártak felettük. Ettől persze a legtöbben még mindig ugyanolyan idióták, mint korábban…

Kettős érzésem van a filmmel kapcsolatban. Nyilvánvaló a Schlossberg-Hurwitz rendező páros szándéka: még egy bőrt le lehet húzni a korábbi sikerekről. Másrészt viszont el kell ismerni, hogy ha már így, akkor legalább rendes munkát végeztek.

Ami ellene szól: most is épp elég gusztustalan poén van benne, az altesti humoron nem nagyon tudunk túllépni. Ráadásul ugyanazok a poénok, mint régen, ráadásul megint mindent a legkomplikáltabban kell megoldani, amitől persze a legrémesebb helyzetbe kerülnek a szereplők.

Ami mellette szól: jó idősödve látni az egykori fiatalokat. A sztori javára kell írni, hogy valóban szinte minden egykori nagy poén előkerül valamilyen módon, így aki az előzőeket nem látta, az a fél filmet nem fogja érteni. Végül mellette szól a vége, mert azért ezek a srácok már megkomolyodnak lassan, így a befejezés is értelmesebb, mint régen volt.

Jó a zene, aki bírta az eddigi poénokat, most is ugyanazt kapja. Jó a fényképezés is, és a múltba merengő utalások miatt tényleg vannak vicces pillanatok.

A szereplők közül nem emelnék ki senkit. Mindenki ugyanazt a figurát hozza: persze a lányok még szebbek, a fiúk pedig tényleg jól hozzák a középiskolai álmokat feladó de még csak életüket kezdő fiatalok szerepét. Itt nem Stiflerről szól a történet: a csapat valamennyi tagja rendesen odateszi magát. Apropó Stiffler: méltó visszavágás Finch-Stiffler mamája sztorira a mostani Stiffler-Finch mamája történet… És na hagyjuk ki a felsorolásból a Stiffler mamája-Jim papája párost sem…

Kellemes, egyszer nosztalgiából tényleg nézhető film, egyetlen ijesztő dolog van benne: az utolsó jelenet pont feladja a labdát, hogy készülhet itt még folytatás… Na, ezt már tényleg nem kéne…
Értékelés: 1 (Agyhalál) - 10 (Csoda!) skálán: 6 pont - Kellemes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése